KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Forgatókönyv vagy filmszalag?

Tamás Krisztina

 

A Filmvilág 10. számában apró rejtélyre bukkantam. Mégpedig a szám egyik legérdekesebb összeállításában (Majakovszkij és a film). „4. forgatókönyvemnek A filmszalag béklyójában volt a címe. Miután részletesebben is megismertem a filmezés technikáját, ezt követően olyan forgatókönyvet alkottam, amely tökéletesen beleillett irodalmi újításaink vonulatába” – olvashatjuk a költő szavait a lap belső borítóján és az összeállítás egyik anyagában (Előszó egy kiadatlan forgatókönyv-gyűjteményhez). Ezért roppant meglepő, hogy ennek a forgatókönyvnek a lap 9. oldalán már ez a címe (hatalmas betűkkel): „A forgatókönyv béklyójában.”

Tanácstalan vagyok. Talán a futurista-polgárriasztó Majakovszkij egyik fogása ez? (Ami beleillik irodalmi újításainak vonulatába.) A forgatókönyvet tüzetesen elolvasva inkább egyszerű tévedésnek látszik a dolog. Ha viszont arra gondolok, hogy jó néhány mai rendező vergődik a „forgatókönyv” béklyójában, akkor ez a címcsere (vagy elírás) nem is olyan értelmetlen dolog...

 

Tamás Krisztina

Budapest

 

 

Most már biztos: átok ül Majakovszkij filmrendezői tevékenységén. Lapunkban közölt írásában olvashatjuk, hogy első forgatókönyvét elolvasván az ítészek nemes egyszerűséggel ekként fogalmaztak: „Sületlenség.” Igen, eddig is tudtuk, hogy Majakovszkij forgatókönyveit, filmterveit nem kísérte szerencse, tudtuk: hét forgatókönyve maradt megfilmesítetlenül. Azt azonban nem sejthettük, hogy ez a fátum még ma is él, hogy az ördög (a nyomda vagy a szerkesztőség gonosz ördöge) Majakovszkij-ügyben még ma sem alszik. A helyes cím természetesen A filmszalag béklyójában. Sem Majakovszkij, sem egyetlen futurista vagy polgárriasztó költő és író nem akar műve fölé értelemzavaró címet illeszteni, az avantgarde jellegű címadásnak mindig volt (és van) belső logikája. Olvasónk ugyan érez ilyesmit, legalábbis ha a filmrendezők mai béklyóira gondol. De még csak ez sincs teljesen így. Bizonyára nem egy rendezőnk akkor járna jobban, ha szorosabb, feszesebb forgatókönyvekbe „bújna”. A hibáért minden olvasónktól elnézést kérünk.

 

Üdvözlettel

a Szerkesztőség

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/12 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7646