KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Néma párbaj

Grawátsch Péter

 

 

Nornen est omen – ahogy a mondás tartja: a filmbeli Hős, legendás hadvezér-honfi elődjéhez méltóan Szkander nevet visel. Bég nélkül. E titulus csak a nevezetes konyakon, jelenik meg a filmben, jelesül az imperialista bérencek ezzel isznak előre a medve bőrére. A Hős Szkander egyszerű matrózként veszi fel a harcot azzal a három brigantival, aki csellel elorozta Albánia háború utáni leggyorsabb hadi cirkálóját, miközben a legénység és a magas rangú tisztek a nép fiaival és leányaival lelkes társadalmi munkában, pezsgő munkakedvvel ássa, lapátolja és talicskázza a földet valami kietlen vidéken. Bár Szkandert sikerül a pénzsóvár hajókapitánynak és két társának, a régi rend reprezentáns, elvadult képviselőinek ideig-óráig átjátszaniuk, a Bagarollal kisuvickolt tekintetű fiúról kiderül, hogy benne lángoló szemek és az állandóan vibráló hazaszeretet mögött borotvaéles elme kombinál. Ennek aztán meg is lesz az eredménye, mikor pisztoly végre kapja az ellenséget, és duzzadó kebellel visszahajózik Albániába.

A kalandfilm ihletésű produkcióban előkerülnek mindazok a kellékek, melyek az 50-es évek szűk levegőjű korszakának magyar termékeit is jellemezték: sablon, frázisok, felülről irányított eszmék stb. A Néma párbaj néma gondolatokra is alkalmat ad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/12 44-44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8064