KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Nyugaton a helyzet változatlan

Bocsor Péter

All Quiet on the Western Front – amerikai, 1930. Rendezte: Lewis Milestone. Szereplők: Lew Ayres, Louis Wolheim, Slim Summerville. Forgalmazó: Universal. 133 perc.

Alig három évvel az első „talkie”, A dzsezzénekes (1927) után Hollywood már nem beszélő szereplőkkel, hanem a háború fülsiketítő zajával sokkolta a korabeli közönséget. Noha A nagy parádé (1925) és a Szárnyak (1927) már megmutatták a háború árnyoldalait, a lövészárok vagy a harci repülő nézőpontjából feltáruló csatatér a némafilmekben csupán a háború megpróbáltatásai ellenére boldog véget érő szerelmi történetek hátteréül szolgált. A Nyugaton a helyzet változatlan kíméletlen kritikájához hasonló háborúellenes üzenetet ekkor csak Európában fogalmaztak meg. Az ugyancsak 1930-ban készült német hangosfilm, a Georg Wilhelm Pabst által rendezett A nyugati front 1918 abban is hasonlít a Nyugaton a helyzethez, hogy mindkettőben úttörő módon sikerült a lövészárkok közötti, nagyívű és összetett mozgású kameravezetést hanggal lekövetni, valamint, hogy mindkét filmet gyorsan betiltotta a hatalomra jutó náci vezetés Németországban és több másik, a történelem megismétlésére készülő európai országban.

Az orosz emigráns, Lewis Milestone (Lev Milstein) Oscar-díjas rendezése azonban nem éri be a megújult médium által garantált hatással. Az Erich Maria Remarque regényéből készült film komplex nyitójelenetében a búcsúzó katonák zajos díszmenetének szédítően mozgalmas képeiből az ablakon át egy tanterembe húzódik vissza a kamera, ahol a tanár a hazafias kötelességről szónokol, miközben a diákok gondolatai révén bepillantást nyerünk a háborús propagandát éltető illúziókba. A büszke apa, a mutatós egyenruha, az olvadozó lányok már-már sematikus képeinek naiv optimizmusát azután a film kétórányi alapossággal igyekszik cáfolni. Ezalatt, a mára dokumentumfilm-szerűvé archiválódott felvételekkel, Milestone valójában megalkotja az I. világháború vizuális emlékezetének legismertebb emblémáit. Ilyen az amputált lábában fájdalmat érző katona keserű szembesülése; a szögesdrótot markoló, test nélküli karok látványa; vagy az utolsó mozdulatával egy pillangóért nyúló főszereplő kezéről készült felvétel.

Extrák: a Blu-rayen megjelenő film extraanyagai között Robert Osborne filmtörténész bevezetője mellett megtekinthetjük a Nyugaton a helyzet némafilm-változatát is, amelyet párhuzamos kamerával vettek fel a külföldi terjesztés céljából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11060