KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Snowpiercer – Túlélők viadala

Kránicz Bence

Snowpiercer – dél-koreai-amerikai, 2013. Rendezte: Bong Joon-ho. Szereplők: Chris Evans, Song Kang-ho, Tilda Swinton, John Hurt. Forgalmazó: ADS Service. 126 perc.

Dél-koreai rendező Csehországban forgatott, angol nyelvű filmje, amerikai, koreai, brit és román színészekkel, francia képregény alapján – a Snowpiercer a „globális film” eminens példája, amely ráadásul történetében is egy helyre zsúfolja az emberiség összes nációját, filmforgatás helyett egy vonat vagonjaiba terelve mindazokat, akik túlélték a bolygónkat lakhatatlanná tévő új jégkorszakot.

A hatalmas szerelvény zárt ökoszisztémája tökéletesen modellezi a fennálló társadalmi berendezkedést: az első kocsikban kényelmesen elférnek a gazdag kevesek, míg hátul egymáson tülekedve, sötétben és mocsokban vegetálnak a potyautasok ezrei. Időről időre az elnyomottak seregei fellázadnak, és megostromolják az első osztály vagonjait – a cselekmény kezdetén a fél életét a vonaton töltő Curtis (Chris Evans) vezetésével tör ki az esedékes forradalom, hősünk pedig vér és verejték árán jön rá, hogy ahogy a Földön, úgy a Vonaton is a manipulatív elit használja ki a háborgó tömegek dühét.

A hazájában sztárrendezőnek számító Bong Joon-ho A gazdatest sikere és az Anya remeklése után kapott lehetőséget az eddigi legnagyobb költségvetésű dél-koreai film elkészítésére. Inspirációért a gazdag sci-fi hagyománnyal rendelkező francia képregényekhez nyúlt, az 1982-ben megjelent Le Transperceneige történetét azonban lecsupaszította, és látványközpontú akciófilmet hozott ki a disztópikus alaphelyzetből. A Snowpiercert az egyes vagonokban talált akadályok osztják fejezetekre, a kirobbanó erőszak pedig mindenhol más arcot ölt: vaksötétben zajló baltás mészárlás, sokkoló iskolai lövöldözés és gőzfürdőben lefolytatott test test elleni harc ritkítja a szereplőket, míg a fináléban a lélektani hadviselésre kerül a sor. A brutális jeleneteket Bong szürreális humorral ellenpontozza (az ocsmány vonatminiszterre kezet emelő páriát nemcsak megcsonkítják, de egy fél pár cipőt is a fejére tesznek), és a színpompás díszletek is távolítják a realizmustól a történéseket. Emiatt a film nyomasztó jövővízióját nem is lehet túlságosan komolyan venni, az akciószekvenciák stílusbravúrjai viszont társadalmi mondanivaló nélkül is emlékezetesek.

Éppen a pazar látványvilág miatt fájlalhatjuk, hogy a Snowpiercer a rendező és az amerikai forgalmazó elhúzódó vitái miatt elkerülte a magyar mozikat, a Weinstein testvérek ugyanis húsz perccel megkurtították volna a játékidőt. Végül Bong kiharcolta, hogy az ő változatát mutassák be, és bizonyára a botrány hírének is betudható, hogy a film máris kisebbfajta kultstátuszra tett szert a sci-fi rajongók körében.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12441