KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Magas ősz férfi társat keres

Varró Attila

Un profil peur deux – francia-belga, 2017. Rendezte: Stéphane Robelin. Írta: Stéphane Robelin. Kép: Priscila Guedes. Zene: Vladimir Cosma. Szereplők: Pierre Richard (Pierre),Yaniss Lespert (Alex), Fanny Valette (Fanny), Stéphanie Crayencour (Juliette). Gyártó: La Belle Company, Orange Studio. Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Idestova bő fél évszázados filmkomikusi pályafutása alkonyán Pierre Richard magas szőke férfija nem csak megőszült, de egyre szívesebben és nagyobb sikerrel jár a dramedy felemás cipőjében. A 2011-es Együtt élhetnénk időskori társbérletről szóló all-star geronto-komédiájában például a kortárs francia tömegfilm egyik legszívszorítóbb fináléjával ajándékozta meg közönségét, hála az imádott feleség halála és az Alzheimer-kór három-zsebkendős kombinációjának. A Magas ősz férfi társat keres esetében nem csak a sztár és az általa alakított zsémbes-magányos özvegyember figurája, de az író-rendező (Stéphane Robelin) és a műfajpárosítás is egyezik az öt évvel korábbi előddel, bár ezúttal pikánsabb és korszerűbb alaptörténet keretében: miután az idős Pierre egy társkeresőoldalon ifjú internet-tanára, Alex álcájában összejön a gyönyörű Fanny-val, dugipénzéből felbéreli a tesze-tosza fiút, hogy menjen el az első randira helyette – mit sem sejtve arról, hogy pont saját unokájának pasiját szemelte ki szerelmi avatárjának.

A Robelin-Richard duó – akárcsak a filmbeli furcsa pár – elég nehezen találja meg a közös utat: mire eljutnak az alaphelyzetből fakadó félreértéses-szerepcserés helyzetkomikum kitaposott ösvényére, már bőven túlhaladtak azon a ponton, ahol a nézőnek még nevetni van kedve a bánatos amorózóból kétségbeesett voyeurré váló idős férfi reménytelen románcán (nagyrészt épp Richard csendesen meggyőző alakításának köszönhetően). Robelin ezúttal is elhelyez a végjátékban egy szép, könnyfakasztó jelentet, cyber-Cyrano sztorija mégis a vígjátékban próbálja közös nevezőre hozni 60-pluszos és 30-mínuszos célközönségét, inkább Alex korcsoportjának kedvezve – Roxane-ja szívesebben lesz hősnő egy mai Tinder-mesében, mint egy múlt századi öregfiú nosztalgiafilm-szalagjain.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13252