KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tűz óceánja

Mátyás Péter

 

Frank T. Hopkins (Viggo Mortensen) számos maratoni hosszúságú lóversenyt nyert meg Amerikában hűséges társával, Hidalgo nevű lovával. 1890-ben egy dúsgazdag sejk meghívja őt Afrikába a világ legnagyobb versenyére, ahol háromezer mérföldet kell lovagolni az Arab-sivatagon keresztül Adentől Szíriáig. A kibírhatatlan forróság és szárazság mellett a gonosz riválisokkal és az elvetemült útonállókkal is fel kell vennie a küzdelmet.

A tűz óceánját Disneylandben gyártották unásig ismert klisékből, magányos, a film végén naplementében ellovagló hőssel, vonzó, ám titokban fondorlatos cselszövést irányító arisztokrata hölggyel, digitális technikával generált sáskajárással és homokviharral. E gyönge ifjúsági filmben a nagyon is különböző szemléletű western és az egzotikus kalandfilm összeházasítása a legzavaróbb. A ráérősen hömpölygő történetet két oda nem illő közjáték is megszakítja. Egy hosszúra nyúlt epizódban a sejk lányát banditák rabolják el, akit cowboyunk másodmagával kiszabadít a több tucat haramia karmaiból. A másik jelenetben a teljesen kimerült Franknek sivatagi szellemek jelennek meg, hogy erőt adjanak neki a végső, mindent eldöntő vágtához, a látomás hatására a földön agonizáló ló és lovasa felállnak és megtáltosodva vágtatnak a cél felé. A rendező láthatóan nem foglalkozott a valóságos helyzetek, a hiteles karakterek megteremtésével, helyette celluloid szagú fantáziavilágot, bárgyú karikatúrákat kapunk.

A nyugati embert megszemélyesítő, alacsony sorból származó cowboy kizárólag akaratának, erkölcsi tartásának köszönhetően legyőzi az Allah nevében küzdő, néha tisztességtelenül taktikázó kékvérű kihívóit. Az arab hercegek pompás telivérei pedig sorban lemaradnak a messziről jött idegen lenézett musztángja mögött. Nehezen érthető, hogy az amerikai felsőbbrendűség bizonyítására miért épp ezt a zsánert választotta a rendező; a ló nemes és intelligens állat, a lovakról szóló filmben hamarabb kiütközik az emberi butaság.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/08 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1986