KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kidobós

Pápai Zsolt

 

A hollywoodi vígjátékok egyik gyakran előrángatott alfajában az alkotók sportfilmekbe bújtatva igyekeznek megidézni az amerikai álmot. Arról a filmfajtáról van szó, amelyben a kis tehetségű, nagy szívű csipet csapat áldozatos ügyetlenkedésével sorra leradírozza a pályáról a lényegesen képzettebb, ámde simlis figurákból álló riválisokat, és elhódítja a kupát, mit több, a társaság vezéregyénisége bónuszként álmai nőjének kezét is elnyeri. Általában Kerge kacsák-típusú marhaságok sülnek ki az efféle történetekből, de – szinte hihetetlen – esetenként egy-egy üdítőbb mozidarab is becsúszik.

Ehhez azonban humorérzék kell, márpedig a rutinos amerikai vígjáték-rendezők képességei deficitesek e tekintetben. Szerencsére a Kidobóst direktorként és forgatókönyvíróként is jegyző, elsőfilmes Rawson Marshall Thurber különbözik e veteránoktól, hiszen nemcsak jó a humora, de hajlamos néminemű (ön)iróniára is, ez utóbbi segíti őt abban, hogy derék posztmodern szerzőket megszégyenítő módon játsszon el a megcélzott műfaj néhány paneljével, és töltse meg invencióval a közhelydramaturgiát. A vékonyka sztori sok meglepetést nem ígér, hiszen a korábbi sportvígjátékokhoz képest csupán annyi újdonsággal bír, hogy nem az amerikai foci, a hoki vagy a baseball, hanem az elemi iskolákban nálunk is méltán népszerű kidobós játék áll a középpontjában. A karakterek és a gegek viszont igen eredetiek: több olyan jelenet is akad a filmben, amelyekhez hasonlóakra Chris Columbus és a vele rokon kapacitású rendezők egy egész életművet építettek fel. A Kidobós hamisítatlan B-ligás mozi, mégis az év egyik nagy vígjátéksikere lett Amerikában. Kérdés, hogy azért, mert annyira bárgyú, vagy azért, mert annyira szellemes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2409