KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/július
• Deák Tamás: A csellengő múzsa nyomában
• Zsugán István: Az emberi agyak „karbantartása” Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
• Hegyi Lóránd: film/művészet Kiállítás a magyar kísérleti film történetéről
• Szilágyi Ákos: A felszabadulás melankóliája Erde ballada
• Kovács András Bálint: A megrendült bizonyosság Szűzforrás
• Bikácsy Gergely: Cassavetes, a túlélő Férjek
• Fáber András: Fantômas, avagy egy mítosz elemzése
• N. N.: Fantômas-filmográfia
LÁTTUK MÉG
• Molnár Gál Péter: Egy szoknya, egy nadrág
• Ardai Zoltán: Johohoho
• Koltai Ágnes: Éjszaka az éterben
• Ardai Zoltán: Gyerekek a Kék-tó hegyéről
• Zoltán Katalin: Őrizetbevétel
• Hollós László: Zsákutca
• Harmat György: Jöttmentek
• Szentistványi Rita: Nem akarok felnőni
• Barna Imre: Jézus Krisztus Szupersztár
• Simándi Júlia: Bűnös életem
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: A versenyképes ember
• Faragó Vilmos: A dilettantizmus anatómiája Foltýn zeneszerző élete és munkássága
• Kerényi Mária: Muzsika és képernyő Beszélgetés Czigány Györggyel
KÖNYV
• Antal István: Anger és a fehér elefántok
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűz a víz alá!

Hungler Tímea

Andere Städte, andere Mädchen – szól a bölcsesség Németföldön és az amerikai hadiflotta rosszabb köreiben. Ezen rosszabb körökben játszódik vígjátékunk, feltárva azokat a hiányosságokat, melyektől az US Navy tökéletes gépezete akadozik.

A főszereplő – a vén tengeri medve – nem halad a korral. Hiába a rohamosan fejlődő kompjuter-technika, ő csak a régi (matróz) nótákat fújja: vizezett rum, kalóz-romantika, intim-tetkó, ihaj-csuhaj. Valódi szálka a vezetőség szemében.

Az alapkonfliktus ki is merül az előbbiekben: fejlődés kontra hagyományőrzés; történetünkre kivetítve: a vén tengeri medve deviáns elemekből álló legénysége élén egy szimultán hadgyakorlatban ronggyá veri az ellent, bizonyítva: igazi nagymedve.

Tanulság: van, kin nem fog az idő vasfoga (öreg ember nem vénember); muzsikus lelkek kedvéért: Popej a tengerész, hajóját nem éri vész.

A főbb motívumok feltárása után essék még szó a film humoráról, mely zaftos, alpári és vérbő; amolyan zanzásított tengerész-Wirtschaft, amin lehet fanyalogni vagy jókat röhögni; gyomor dolga. Az enyém még mindig émelyeg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=112