KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/július
• Deák Tamás: A csellengő múzsa nyomában
• Zsugán István: Az emberi agyak „karbantartása” Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
• Hegyi Lóránd: film/művészet Kiállítás a magyar kísérleti film történetéről
• Szilágyi Ákos: A felszabadulás melankóliája Erde ballada
• Kovács András Bálint: A megrendült bizonyosság Szűzforrás
• Bikácsy Gergely: Cassavetes, a túlélő Férjek
• Fáber András: Fantômas, avagy egy mítosz elemzése
• N. N.: Fantômas-filmográfia
LÁTTUK MÉG
• Molnár Gál Péter: Egy szoknya, egy nadrág
• Ardai Zoltán: Johohoho
• Koltai Ágnes: Éjszaka az éterben
• Ardai Zoltán: Gyerekek a Kék-tó hegyéről
• Zoltán Katalin: Őrizetbevétel
• Hollós László: Zsákutca
• Harmat György: Jöttmentek
• Szentistványi Rita: Nem akarok felnőni
• Barna Imre: Jézus Krisztus Szupersztár
• Simándi Júlia: Bűnös életem
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: A versenyképes ember
• Faragó Vilmos: A dilettantizmus anatómiája Foltýn zeneszerző élete és munkássága
• Kerényi Mária: Muzsika és képernyő Beszélgetés Czigány Györggyel
KÖNYV
• Antal István: Anger és a fehér elefántok
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűz a mélyben

Tamás Amaryllis

 

Steven Seagal – a Lángoló jég után – a környezetvédő akciófilm újabb variánsát kínálja. A hajdan Japánban(!) harcművészeti iskolát vezető Seagalnak van mit védeni...

Az ember – az egyre bűntudatosabb hóhér – mérgeinek szemétlerakó helyéül használja a tengereket, a hegyek belsejét (a filmben az Appalache bezárt bányáit). Hárommilliárd éves evolúció után a tudatlanság, és a félelem szülte titkolózás veszélyezteti a civilizációt, a közös környezeti javak a határtalan gazdasági versengés áldozatául esnek a véges ökoszisztémában.

A szövetségi környezetvédő ügynök kitartó és bátor érvelése lassacskán ráébreszti a kis falu lakóit, hogy a hatalmi versengés öngerjesztő erői ellen csak úgy vehetik fel a harcot, ha saját kockázatukra kilépnek az ördögi körből. A mértékletességhez, a természet érdekeinek képviseletéhez persze civil kurázsi és áldozatkészség szükségeltetik, legalább annyi, amennyivel egy akcióhős rendelkezik.

A Tűz a mélyben nem propagandafilm, de a természethez való viszonyunkat gondoskodóbb, beleérzőbb gondolkodásmód felé terelgeti. Akciófilmtől egyelőre szokatlan attitűd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1696