KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/július
• Deák Tamás: A csellengő múzsa nyomában
• Zsugán István: Az emberi agyak „karbantartása” Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
• Hegyi Lóránd: film/művészet Kiállítás a magyar kísérleti film történetéről
• Szilágyi Ákos: A felszabadulás melankóliája Erde ballada
• Kovács András Bálint: A megrendült bizonyosság Szűzforrás
• Bikácsy Gergely: Cassavetes, a túlélő Férjek
• Fáber András: Fantômas, avagy egy mítosz elemzése
• N. N.: Fantômas-filmográfia
LÁTTUK MÉG
• Molnár Gál Péter: Egy szoknya, egy nadrág
• Ardai Zoltán: Johohoho
• Koltai Ágnes: Éjszaka az éterben
• Ardai Zoltán: Gyerekek a Kék-tó hegyéről
• Zoltán Katalin: Őrizetbevétel
• Hollós László: Zsákutca
• Harmat György: Jöttmentek
• Szentistványi Rita: Nem akarok felnőni
• Barna Imre: Jézus Krisztus Szupersztár
• Simándi Júlia: Bűnös életem
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: A versenyképes ember
• Faragó Vilmos: A dilettantizmus anatómiája Foltýn zeneszerző élete és munkássága
• Kerényi Mária: Muzsika és képernyő Beszélgetés Czigány Györggyel
KÖNYV
• Antal István: Anger és a fehér elefántok
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mission: Impossible

Mátyás Péter

Azonos címmel 1966 és 1973 között népszerű tévészéria futott az Egyesült Államokban. Mint egy interjúból kiderül, a sorozat a gyermek Tom Cruise kedvence volt. Hollywood egyik legkeresettebb színészének most lehetősége adódott a főhős újraformálására.

A moziváltozat a hidegháború utáni időszakban játszódik. Feketepiacra kerül egy lista, amely a világ legjobb titkosügynökeinek nevét tartalmazza. A Cruise vezette ügynökcsapat feladata a tolvajok kilétének kiderítése és a lista használatához szükséges kódokat tartalmazó számítógépes disc megszerzése. A cselekmény a fordulatok ellenére nem tartogat különösebb meglepetést, a végkifejlet előre megjósolható. A kémfilmek valamennyi kelléke felvonul itt: kettős ügynökök, szemüvegbe épített tévé-kamera, rejtett mikrofonok, felrobbanó autó, helikopteres üldözés. A film legfeszültebb akciójelenete a CIA főhadiszállásának többszörösen biztosított számítógépközpontjában játszódik, ahonnan a főhős a szellőzőberendezésen át leereszkedve próbálja meg ellopni a discet. Igaz, a jelenet ősmodelljét már láthattuk Jules Dassin 1964-es filmjében, a Topkapiban.

A kivitelezést Brian De Palmára bízták, aki az izgalmas beállítások, a dialógus nélküli cselekménysorok rendezésének mestere. A gyakorlott szem fel is fedezhet néhány rá jellemző megoldást, így például a több monitoron megjelenő osztott képmező vagy a szubjektív kamera használata a prágai fogadás jelenetében. Ennek ellenére a végeredmény nem több, mint egy jobb James Bond-film utánzata és Tom Cruise újabb kasszasikere. A cselekmény kiszámíthatóságán túl a karakterek sem túl érdekesek – kivételt csak Vanessa Redgrave által megformált bróker figurája jelent. Cruise akrobatikus mutatványain túl ezúttal intellektuálisan akar hatni a nézőkre, de ezt Sean Connery vagy Roger Moore jobban csinálták a 007-es szerepében.

E sorok írója csalódott. Brian De Palma jelentékeny filmkészítő, akitől három év hallgatás után mást vártam. Hírlik, hogy saját produkciójában újra forgat. Ha visszatalál a „szerzői” filmhez, talán visszatalál önmagához is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/09 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=346