KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/július
• Deák Tamás: A csellengő múzsa nyomában
• Zsugán István: Az emberi agyak „karbantartása” Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
• Hegyi Lóránd: film/művészet Kiállítás a magyar kísérleti film történetéről
• Szilágyi Ákos: A felszabadulás melankóliája Erde ballada
• Kovács András Bálint: A megrendült bizonyosság Szűzforrás
• Bikácsy Gergely: Cassavetes, a túlélő Férjek
• Fáber András: Fantômas, avagy egy mítosz elemzése
• N. N.: Fantômas-filmográfia
LÁTTUK MÉG
• Molnár Gál Péter: Egy szoknya, egy nadrág
• Ardai Zoltán: Johohoho
• Koltai Ágnes: Éjszaka az éterben
• Ardai Zoltán: Gyerekek a Kék-tó hegyéről
• Zoltán Katalin: Őrizetbevétel
• Hollós László: Zsákutca
• Harmat György: Jöttmentek
• Szentistványi Rita: Nem akarok felnőni
• Barna Imre: Jézus Krisztus Szupersztár
• Simándi Júlia: Bűnös életem
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: A versenyképes ember
• Faragó Vilmos: A dilettantizmus anatómiája Foltýn zeneszerző élete és munkássága
• Kerényi Mária: Muzsika és képernyő Beszélgetés Czigány Györggyel
KÖNYV
• Antal István: Anger és a fehér elefántok
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél

Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el

Tasnádi Edit

 

Olvasunk a Yanki (Visszhang) című török hetilap 552. számában (1981. okt. 26–nov. 1.) a „börtönlakó filmrendezőről”, akit a magyar olvasók a Filmvilág 81/12. számából ismerhettek meg. A Bayram (Ünnep) című film forgatókönyve volt Yilmaz Güney utolsó műve börtönbe kerülése előtt. A filmben hat elítélt az ünnep alkalmából eltávozási engedélyt kap, de csak öt tér vissza: egyiküket ellenségei bosszúból megölik...

Yilmaz Güneyt 1974-ben gyilkosság, vádjával 19 évre ítélték, utóbb, jó magaviseletéért átkerült az ispartai félig nyitott börtönbe, büntetését pedig harmadolták. Közben írt könyveiben azonban újabb törvénysértéseket találtak, s az Isztambuli Statáriális Parancsnokság hat pert indított ellene.

Többször kapott eltávozást, utoljára október 6-án, a kurban bayram alkalmából. 17-én jött a hír, hogy nem tért vissza. Megpróbálták nyomon követni, merre járt, de a szálak az ünnep negyedik napján megszakadtak. Kiadták ellene az elfogató parancsot, és segítséget kértek az Interpoltól is. Kiderült, hogy felesége és fia Svájcba utazott egy filmfesztiválra, s egy filmes vállalat meghívottjaként ott tartózkodik első házasságából született lánya is. Így fölmerült annak gyanúja, hogy ő maga is Svájcba szökött. Tekintettel arra, hogy a török alkotmánynak az államellenes cselekményekre vonatkozó törvénycikkelyei alapján, kommunista propaganda vádjával – már távollétében újabb hét évi börtönbüntetésre ítélték, módja van politikai menedékjogot kérni.

A legújabb hírek szerint valóban Európában van, s ügyével a legjobb ügyvédek foglalkoznak...

Tasnádi Edit

Budapest


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/02 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7195