KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/július
• Deák Tamás: A csellengő múzsa nyomában
• Zsugán István: Az emberi agyak „karbantartása” Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
• Hegyi Lóránd: film/művészet Kiállítás a magyar kísérleti film történetéről
• Szilágyi Ákos: A felszabadulás melankóliája Erde ballada
• Kovács András Bálint: A megrendült bizonyosság Szűzforrás
• Bikácsy Gergely: Cassavetes, a túlélő Férjek
• Fáber András: Fantômas, avagy egy mítosz elemzése
• N. N.: Fantômas-filmográfia
LÁTTUK MÉG
• Molnár Gál Péter: Egy szoknya, egy nadrág
• Ardai Zoltán: Johohoho
• Koltai Ágnes: Éjszaka az éterben
• Ardai Zoltán: Gyerekek a Kék-tó hegyéről
• Zoltán Katalin: Őrizetbevétel
• Hollós László: Zsákutca
• Harmat György: Jöttmentek
• Szentistványi Rita: Nem akarok felnőni
• Barna Imre: Jézus Krisztus Szupersztár
• Simándi Júlia: Bűnös életem
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: A versenyképes ember
• Faragó Vilmos: A dilettantizmus anatómiája Foltýn zeneszerző élete és munkássága
• Kerényi Mária: Muzsika és képernyő Beszélgetés Czigány Györggyel
KÖNYV
• Antal István: Anger és a fehér elefántok
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy másik férfi és egy másik nő

Harmat György

Lelouch legjobb filmje, a kellemesség tündökletes mintadarabja, az Egy férfi és egy nő, érzelmes ugyan, rendezőnknek mégsem áll jól a melodráma (végződjék bár happy enddel), erre is példa az Egy másik férfi, és egy másik nő. Lelouch kiváló mesterember, meg tudja oldani a nagy történelmi tablókat is (1870–1878: Párizs, USA), melyeknek előterében szerelmi történetét játszatja, de nagy árat fizet igazi területe elhagyásáért: unalmas, hosszadalmas és hiteltelen lesz.

Jobb filmjeiben (Smic, Smac, Smoc; Az egér és a macska; Robert és Robert) ugyanis bravúrosan egyensúlyoz az emberi viselkedés nem mindig mély, ám feltétlenül hiteles és gyengéd megfigyelése, a groteszk rezdülések, valamint a filmes kifejezés ügyes és könnyed közhelyei között. Képileg most is következetes (tompított színek, a szereplőkkel a térbe hatoló kameramozgás), de a végzetszerűség sablonjait puffogtató történet, a suta-bárgyú bevezetés, Beethoven V. szimfóniájának idegesítően nevetséges idézgetése, a lehangoló „giccsbe-fordulás”, mindezek ellepik a jó részleteket is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7846