KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Tennessee Williams
• N. N.: Aleksander ¦cibor-Rylski
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A múlttal várandós jövő Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai

• Benedek Miklós: Kisfilmek mérlegen Jegyzetek a 23. miskolci filmfesztiválról
• Koltai Ágnes: Költői filmek alkonya Beszélgetés Simó Sándorral a miskolci filmfesztiválról
• N. N.: A 23. miskolci fesztivál díjai
• Vargha János: Holtponton Új népszerű-tudományos filmek
• Ágh Attila: Történelmi tudatzavar – másodfokon Titkos birodalmi ügyek
• Báron György: Otthontalan világ Szállást kérek
• Gábor Pál: Féllábbal Európában, féllábbal Ázsiában A nyáj
• Molnár Gál Péter: Humor-partizánok és gerilla-szatirikusok Csehszlovák vígjáték a televízióban
• Bárkány Katalin: A „Ló-opera” filmrendezője Prágai beszélgetés Oldřich Lipskývel
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Fényjel a hídnál
• Csantavéri Júlia: Szerelem nélkül
• Ardai Zoltán: Öld meg a sogunt!
• Farkas András: Kvartett
• Gáti Péter: A repülő
• Vanicsek Péter: Egy kényelmetlen tanú
• Vanicsek Péter: Gyanútlan gyakornok
• Harmat György: Ha a Föld nem lenne gömbölyű
• Gáti Péter: Ez igen!
• Kovács András Bálint: Georgia barátai
• Ardai Zoltán: A feleség
• Peredi Ágnes: Várkastély a Kárpátokban
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: A Tyl-színház árnyékában Arany Prága
• Lengyel Balázs: Alábecsült gyerekek Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Lajta Gábor: Színtelen portrék

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vabank

Greskovits Béla

 

Va banque (ejtsd: vabank), e francia kifejezés annyit tesz: az egész bankért játszott szerencsejáték. Jó cím. Ebben az 1930-as években, Lengyelországban zajló kedélyes krimiben tényleg bank – egy valódi hitelintézet – kirámolására megy ki a játék, és szerencse is jócskán kell hozzá. Hiszen Kramer, az alvilágból felkapaszkodott bankár, „alulnézetből” is szakértője a bankügyeknek, mondhatni hivatalból ismernie kell a biztonsági berendezések támadható pontjait.

Va banque játszik hát a Kramer-bank kirablását tervező, frissen szabadult éltes vagány. Számára becsületbeli (bűn) ügy ez. Stílszerűen kíván leckét adni a bankárnak, egykori bűntársának, aki őt magát hűvösre, legjobb barátját pedig hidegre tetette. A mackós kasszafúró-doyenen kívül egy kiérdemesült nyugdíjas betörő és két tiszta tekintetű gengszter-növendék is szorgoskodik a „hóhér akasztásán”. Előbbit a hivatásszeretet hajtja, utóbbiakat pedig a tudásszomj s az érlelődő bizalom az első szárny – akarom mondani – álkulcs-próbálgatásaikat vigyázó vének szakértelme iránt. Mulatságos kompánia. Bolondoznak, ugratják egymást, békebeli jófélék. Minden békebeli. És bár olykor a történések tempója is andalítóan az, nézhető ez a derűs, üres szamárság. Megérdemli, hogy aránylag szellemes csattanóját ígéretes hallgatással reklámozzam.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/01 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6549