KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Tennessee Williams
• N. N.: Aleksander ¦cibor-Rylski
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A múlttal várandós jövő Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai

• Benedek Miklós: Kisfilmek mérlegen Jegyzetek a 23. miskolci filmfesztiválról
• Koltai Ágnes: Költői filmek alkonya Beszélgetés Simó Sándorral a miskolci filmfesztiválról
• N. N.: A 23. miskolci fesztivál díjai
• Vargha János: Holtponton Új népszerű-tudományos filmek
• Ágh Attila: Történelmi tudatzavar – másodfokon Titkos birodalmi ügyek
• Báron György: Otthontalan világ Szállást kérek
• Gábor Pál: Féllábbal Európában, féllábbal Ázsiában A nyáj
• Molnár Gál Péter: Humor-partizánok és gerilla-szatirikusok Csehszlovák vígjáték a televízióban
• Bárkány Katalin: A „Ló-opera” filmrendezője Prágai beszélgetés Oldřich Lipskývel
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Fényjel a hídnál
• Csantavéri Júlia: Szerelem nélkül
• Ardai Zoltán: Öld meg a sogunt!
• Farkas András: Kvartett
• Gáti Péter: A repülő
• Vanicsek Péter: Egy kényelmetlen tanú
• Vanicsek Péter: Gyanútlan gyakornok
• Harmat György: Ha a Föld nem lenne gömbölyű
• Gáti Péter: Ez igen!
• Kovács András Bálint: Georgia barátai
• Ardai Zoltán: A feleség
• Peredi Ágnes: Várkastély a Kárpátokban
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: A Tyl-színház árnyékában Arany Prága
• Lengyel Balázs: Alábecsült gyerekek Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Lajta Gábor: Színtelen portrék

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy apáca szerelme

Tamás Amaryllis

Az eredeti címén Egy veréb meséjének megfilmesítése régóta dédelgetett terve volt Franco Zeffirellinek. A Mascagni Parasztbecsületének színdarabváltozata alapján számon tartott verista regényíró, Giovanni Verga a tizenkilencedik századi szicíliai kolerajárvány idején játszódó szerelmi történetében bensőséges, poétikus képet fest romantikus hevületű hőseiről és a mediterrán táj sajátos atmoszférájáról.

Egy ifjú apácanövendék, Maria a zárda ideiglenes bezárásakor visszakerül családjához, és megtapasztalja a valóság és az eszmények közti különbséget. A zárda falansztervilága és a racionalizmus jegyében megszervezett társadalom egyaránt a feltétlen engedelmességet követeli meg tőle. Az eleven élet ismeretlen varázsa végleg összezavarja. A táj szorongató szépsége, az Etna mindennapos látványa, a családi barát Nino iránt ébredt és kölcsönös szerelme – megoldhatatlan kihívások. Maria egy nyár alatt végigjárja a saját Golgotájához vezető utat. De mire úgy olvas saját lelkében, mint valami ismerős partitúrában, lázadása, szökése a zárdából, már elkésett. Szerelmet vall a közben megházasodott Ninónak, majd önként visszatér apácatársai közé. A felszentelésekor magára húzott fekete apácaköntös mint halotti lepel teríti be. Zeffirelli sugallatos képei „a másik valóságról” tudósítanak, arról a sejtelemről, hogy „igaz történetünk nem életünk története”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/04 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=853