KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/szeptember
POSTA
• Veress József: Még egyszer a „kicsi, mérges öregúrról”
• Harmat György: Filmek és mozik
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmföldrajz Moszkva

• Dobai Péter: Oberst Alfred Redl
• Dobai Péter: Redl ezredes Részletek az irodalmi forgatókönyvből
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Trosin Alekszandr: A „hibbantak” dicsérete Tollvonások rezo Gabriadze arcképéhez

• Mezei András: Nemcsak Svájcban vannak Biglerek A csónak megtelt
• Takács Ferenc: Betegek, bolondok, magatehetetlenek Britannia Gyógyintézet
• Lukácsy Sándor: Szalma és csiriz Elcserélt szerelem
• Csantavéri Júlia: Tóparti történetek Vízipók-Csodapók
• Kézdi-Kovács Zsolt: Tiszta tekintet Közelítés Midzogucsi Kendzsihez
• N. N.: Midzogucsi Kendzsi a Magyar Televízióban bemutatott filmjei
• Kovács András Bálint: A gépfallosz és a kisember Párbaj. Változatok egy többértelmű allegóriára
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: Vidéki színészek
• Kulcsár Mária: Tűtorony
• Lalík Sándor: Eltűntek az élők közül
• Farkas Miklós: Gyilkos bolygó
• Lalík Sándor: Oktalan áldozatok
• Soós Péter: A néma front
• Ardai Zoltán: Tengerszem
• Lalík Sándor: Vigyázz, jön a vizit!
• Lajta Gábor: A festő felesége
• Kulcsár Mária: Álmodozás
• Vanicsek Péter: Feketepiac
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: A szegény tévé
• Bársony Éva: A felkiáltójel emberei Beszélgetés Radványi Dezsővel, a Dokumentumfilm Szerkesztőség vezetőjével
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A divatfotótól a filmrendezésig

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Komputer-kémek

Barotányi Zoltán

Idő: 1969. Az asztalon – vigyázat, nem science fiction! – személyi számítógép! Átlagmagyar mozinéző ekkor hörögni kezd attól a kínzó fájdalomtól, melyet egyesek civilizációs elmaradottságként diagnosztizálnak – de hát ez pusztán a mi kis tízmilliós magánügyünk. A történet gyökereire térve: Martin és Carl briliáns képességű számítógépes szakemberek, s mellesleg nagystílű, anarchista lelkesültségtől fűtött szabotőrök. Amit tesznek, az ma már kötelező gyakorlatként szerepel úgyszólván minden, magára valamit is adó anarchista kiskátéban: bankok információs hálózatába kapcsolódva pénzeket „csoportosítanak át” – szigorúan jótékony célokra. Fent említett mozinéző ezt látván eufórikus hangulatba kerül, elhajigálja totó, lottó, bongó szelvényeit, Meinl-utalványait és nyeretlen kárpótlási jegyeit, majd sürgősen beiratkozik egy alapfokú számítógépes tanfolyamra. Rögvest látnunk kell azonban az intellektuális bűnözés rögös útjait; Carl lebukik (lásd: Búvár Kund, mint ideáltípus), s csak húsz év múltán bukkan fel mint hightech trockista összeesküvő. A továbbiak már P. A. Robinson rendezőre s a két színésztitánra (Robert Redford és Ben Kingsley) várnak: annyit elárulhatunk, hogy egy helyenként izgalmas, sőt szórakoztató (kaland)filmet láthatnak mindazok, akik a Komputer-kémeket nem a komputeres guruk szigorú és kíméletlen tekintetével szemlélik.

Végezetül kötelességünknek érezzük, hogy cáfoljunk egy, a suttogó propaganda által gerjesztett aljas rémhírt: a közelmúlt magyar bankcsődjeit valószínűleg NEM Robert Redford okozta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1194