KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/szeptember
POSTA
• Veress József: Még egyszer a „kicsi, mérges öregúrról”
• Harmat György: Filmek és mozik
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmföldrajz Moszkva

• Dobai Péter: Oberst Alfred Redl
• Dobai Péter: Redl ezredes Részletek az irodalmi forgatókönyvből
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Trosin Alekszandr: A „hibbantak” dicsérete Tollvonások rezo Gabriadze arcképéhez

• Mezei András: Nemcsak Svájcban vannak Biglerek A csónak megtelt
• Takács Ferenc: Betegek, bolondok, magatehetetlenek Britannia Gyógyintézet
• Lukácsy Sándor: Szalma és csiriz Elcserélt szerelem
• Csantavéri Júlia: Tóparti történetek Vízipók-Csodapók
• Kézdi-Kovács Zsolt: Tiszta tekintet Közelítés Midzogucsi Kendzsihez
• N. N.: Midzogucsi Kendzsi a Magyar Televízióban bemutatott filmjei
• Kovács András Bálint: A gépfallosz és a kisember Párbaj. Változatok egy többértelmű allegóriára
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: Vidéki színészek
• Kulcsár Mária: Tűtorony
• Lalík Sándor: Eltűntek az élők közül
• Farkas Miklós: Gyilkos bolygó
• Lalík Sándor: Oktalan áldozatok
• Soós Péter: A néma front
• Ardai Zoltán: Tengerszem
• Lalík Sándor: Vigyázz, jön a vizit!
• Lajta Gábor: A festő felesége
• Kulcsár Mária: Álmodozás
• Vanicsek Péter: Feketepiac
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: A szegény tévé
• Bársony Éva: A felkiáltójel emberei Beszélgetés Radványi Dezsővel, a Dokumentumfilm Szerkesztőség vezetőjével
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A divatfotótól a filmrendezésig

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Veri az ördög a feleségét

Gelencsér Gábor


Magyar, 1977. Rendezte: András Ferenc. Szereplők: Pásztor Erzsi, Szabó Lajos, Sarlai Imre, Pécsi Ildikó, Anatol Constantin. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 95 perc.

Nehéz eldönteni, ki ellenszenvesebb András Ferenc első filmjében: az életidegen, gyomorbajos funkcionárius vagy az őt vendégül látó, ügyeskedő, evő-ivó, de inkább zabáló és vedelő balatoni család. Ha különféleképpen is, de alapvetően mindkét fél egyaránt taszító – s ettől jó, időtálló szatíra a Veri az ördög a feleségét. Nem a hatalomnak mond oda a kisember védelmében, s nem is a kispolgári magatartást ostorozza a szocialista világképpel szemben, hanem mindkettőt – s ebben fontos társadalomtudományi gondolat rejlik. Az „érett” Kádár-korban az egyik kitermeli a másikat; mindaz, amit kölcsönösen utálnak egymásban, az végül is saját teremtményük. Az apparátus elszakad az emberektől, kapcsolatuk üres ceremoniális gesztusokra korlátozódik. Az egyszerű emberek nem bánják, hogy (végre) békén hagyják őket, de ha már, akkor saját értékrendjük és lehetőségük szerint próbálnak boldogulni. Demokratikus intézményrendszer, amely a társadalmi dialógust fenntarthatná és szabályozhatná, nincs, az informális csatornák pedig – erről szól sarkított módon a film – nem működnek. Valamiféle reményt a mindettől látványosan idegenkedő fiatalok jelenthetnének – talán nem véletlen, hogy ők a film legkevésbé kidolgozott figurái.

A Veri az ördög a feleségét nagy leleménye, hogy a fenti társadalmi anomália absztrakt leírását egy igen konkrét, ám azt mégis tökéletesen leképező alkalomhoz illeszti: augusztus 20.-ához. A baloldali fordulatot követően az új rezsim jó taktikai érzékkel erre a népi (új kenyér) és vallásos (Szent István) emléknapra telepíti rá az új alkotmány ünnepét, s ezzel „domesztikálja” a kulturális hagyományban mélyen gyökerező napot. Augusztus 20.-án minden együtt van ahhoz, hogy egymást kioltva semmilyen legyen: katonai parádé és Szent Jobb-körmenet, tisztavatás és az új kenyér megáldása. Hogy az ünnep milyen abszurd karriert fut be a XX. század folyamán, arról igen szemléletes képet nyújt a kiadvány extrája: válogatás az augusztus 20.-áról tudósító magyar filmhíradókból. Kilenc példán keresztül, 1939-től 1971-ig sorjáznak politikai önképek, a Hősök teréről szóló összeállításokhoz hasonló reprezentatív erővel (ilyet Jancsó Miklós és Szabó István is készített). A programok igencsak változnak, egy dolog azonban (máig) változatlan: este tűzijáték. András Ferenc filmjében is.

Extra: Augusztus 20. a magyar filmhíradókban (MaNDA, 2015, 38’).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12439