KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/szeptember
POSTA
• Veress József: Még egyszer a „kicsi, mérges öregúrról”
• Harmat György: Filmek és mozik
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmföldrajz Moszkva

• Dobai Péter: Oberst Alfred Redl
• Dobai Péter: Redl ezredes Részletek az irodalmi forgatókönyvből
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Trosin Alekszandr: A „hibbantak” dicsérete Tollvonások rezo Gabriadze arcképéhez

• Mezei András: Nemcsak Svájcban vannak Biglerek A csónak megtelt
• Takács Ferenc: Betegek, bolondok, magatehetetlenek Britannia Gyógyintézet
• Lukácsy Sándor: Szalma és csiriz Elcserélt szerelem
• Csantavéri Júlia: Tóparti történetek Vízipók-Csodapók
• Kézdi-Kovács Zsolt: Tiszta tekintet Közelítés Midzogucsi Kendzsihez
• N. N.: Midzogucsi Kendzsi a Magyar Televízióban bemutatott filmjei
• Kovács András Bálint: A gépfallosz és a kisember Párbaj. Változatok egy többértelmű allegóriára
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: Vidéki színészek
• Kulcsár Mária: Tűtorony
• Lalík Sándor: Eltűntek az élők közül
• Farkas Miklós: Gyilkos bolygó
• Lalík Sándor: Oktalan áldozatok
• Soós Péter: A néma front
• Ardai Zoltán: Tengerszem
• Lalík Sándor: Vigyázz, jön a vizit!
• Lajta Gábor: A festő felesége
• Kulcsár Mária: Álmodozás
• Vanicsek Péter: Feketepiac
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: A szegény tévé
• Bársony Éva: A felkiáltójel emberei Beszélgetés Radványi Dezsővel, a Dokumentumfilm Szerkesztőség vezetőjével
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A divatfotótól a filmrendezésig

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fák jú Tanár úr! 2.

Forgács Nóra Kinga

Fack ju Göhte 2 – német, 2015. Rendezte és írta: Bora Dagtekin. Kép: Andreas Berger. Zene: Michael Beckman. Szereplők: Elyas M’Barek (Müller), Karoline Herfurth (Lisi), Katja Riemann (Gudrun), Jella Haase (Chantal). Gyártó: Constantin Film Produktion. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált. 115 perc.

 

A Fák jú Tanár Úr! a tavalyi ősz egyik üde színfoltja volt, „mocskos szájú, immorális és végtelenül érzelmes” komédia, amiről majdnem egy éve azt írtuk ugyanitt, a filmből elcsenve a mondatot: „Egy segg, aminek van szíve.” Amekkora pozitív meglepetés volt az első rész, akkora csalódást okoz a folytatás.

A Fák jú Tanár úr! 2. visszatérő főhőse, a börtönviselt áltanár ezúttal az egykori balhéból megmaradt szajré másik részéért küzd, nem a pénz, hanem a gyémántok kerülnek a középpontba. A hosszabb, nagyobb, látványosabb és még sokkal eladhatóbb folytatás félresiklik. Hősünk egy kazalnyi kétségbeejtően rendetlen lurkóval Thaiföldre utazik, mert a gyémántok egy jótékonysági gyűjtés plüssállat-rakományával oda kerültek. Már ekkor sem igazán értjük, hogy mi történt egykori, szerethetően balfék karaktereinkkel, most mindenki bántóan harsány és ostoba. Pedig csak ezután hág a tetőfokára a káosz, a túlbonyolított történet Németország minden jelentősebb társadalmi és szociális problémáját igyekszik megoldani a bevándorló családok helyzetétől a közoktatás ügyes-bajos dolgain keresztül a fejlődő országok problémáiért vállalandó felelősségig. Ez így sok. Ha néhány percre fel is bukkan az első részt jellemző, a nézőt is magával ragadó, jófajta érzelmesség a thaiföldi cunami után árván maradt gyermekek és a Németországban, saját családjukban magányosan felnövő kamaszok egymással párhuzamba állított sorsával kapcsolatban, ezt leszámítva valójában tét nélküli is az egész ámokfutás. Mindeközben a Fák jú Tanár úr! 2. indokolatlanul hosszú, különálló blokkokra és image videókra esik szét, és soha, de soha nem akar véget érni, még a sokadik lezáró pont után is jön egy szellemeskedő stáblista és egy „kivágott jelenetek”-parádé. Az első részt jellemző karneváli hangulat helyett viszont csak valami izzadságos imitációja marad a szellemes anarchiának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12478