KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/szeptember
POSTA
• Veress József: Még egyszer a „kicsi, mérges öregúrról”
• Harmat György: Filmek és mozik
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmföldrajz Moszkva

• Dobai Péter: Oberst Alfred Redl
• Dobai Péter: Redl ezredes Részletek az irodalmi forgatókönyvből
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Trosin Alekszandr: A „hibbantak” dicsérete Tollvonások rezo Gabriadze arcképéhez

• Mezei András: Nemcsak Svájcban vannak Biglerek A csónak megtelt
• Takács Ferenc: Betegek, bolondok, magatehetetlenek Britannia Gyógyintézet
• Lukácsy Sándor: Szalma és csiriz Elcserélt szerelem
• Csantavéri Júlia: Tóparti történetek Vízipók-Csodapók
• Kézdi-Kovács Zsolt: Tiszta tekintet Közelítés Midzogucsi Kendzsihez
• N. N.: Midzogucsi Kendzsi a Magyar Televízióban bemutatott filmjei
• Kovács András Bálint: A gépfallosz és a kisember Párbaj. Változatok egy többértelmű allegóriára
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: Vidéki színészek
• Kulcsár Mária: Tűtorony
• Lalík Sándor: Eltűntek az élők közül
• Farkas Miklós: Gyilkos bolygó
• Lalík Sándor: Oktalan áldozatok
• Soós Péter: A néma front
• Ardai Zoltán: Tengerszem
• Lalík Sándor: Vigyázz, jön a vizit!
• Lajta Gábor: A festő felesége
• Kulcsár Mária: Álmodozás
• Vanicsek Péter: Feketepiac
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: A szegény tévé
• Bársony Éva: A felkiáltójel emberei Beszélgetés Radványi Dezsővel, a Dokumentumfilm Szerkesztőség vezetőjével
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A divatfotótól a filmrendezésig

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmcenzúra

A dohányzás is káros az egészségre

Rajk László

 

Vajon ki húzza meg a határt művészet és nem-művészet között? Bonyolult a dolog, hiszen elsősorban kereskedelemről és terjesztésről van szó. Azt hiszem, hogy ez a kérdés a kereskedelmi törvények körébe tartozik. Létezik például egy törvény, mely szerint a cigarettadobozra rá kell írni, hogy a dohányzás káros az egészségre. Én minden előzetes ellenőrzés helyett azt mondanám, hogy a terjesztőket, forgalmazókat kötelezni kell arra, írják rá a termékükre: ez pornó, vagy horror stb. És ha nem teszik meg, akkor bárkinek joga legyen bírósághoz fordulni, és kérdőre vonni a terjesztőt, forgalmazót. A törvény ne azt minősítse, mi számít pornónak vagy erőszaknak, hanem gondoskodjon arról, hogy a termékről kiderüljön „mi is valójában”, „rá legyen írva”, és esetleg különleges forgalmazási szabályok vonatkozzanak rá. Például be kell csomagolni, bizonyos részeknek nem szabad látszani stb. Tudom, hogy a liberális országokban is van cenzúrabizottság. Nem elvből utasítom el például az angol megoldást, hanem úgy gondolom, hogy ma és még pár évig Magyarországon sokkal fontosabb, hogy az emberek megszokják a saját felelősségüket, hogy kialakuljon egy közmegegyezés, minthogy ettől a felelősségtől megszabaduljanak, és ezt a törvényre hárítsák. A mi szabályozási gyakorlatunk nagyjából megfelel annak a minimális elvnek, amit ezzel kapcsolatban helyesnek tartok, mint kereskedelmi szabályozást, természetesen ezt még lehet tovább finomítani. A fontos az: senkinek se lehessen joga arra, hogy előre eldöntse, hogy mi művészet és mi pornográfia. Ha a producer, a színházigazgató vállalja a veszélyt, és egy pornográfiának tartott művet művészetnek kiált ki, és ezt sikerül is elfogadtatnia, akkor élhessen ezzel a lehetőséggel. A szakértői testületeket meg majd a bíróság alkalmanként összehívja, hogy vitás esetekben kikérje a véleményt. Nem zárom ki ilyen testületek létét, de csak ad hoc módon, egy-egy ügy kapcsán kéne őket létrehozni. Azt el tudom képzelni, hogy kidolgozzanak egy kiskátét arra, hogy a forgalmazóknak, terjesztőknek mit hasznos figyelembe venniük, de ez csak ajánlás és nem törvény. Ezután a felelősség a forgalmazóé legyen.

Nekem sem tetszenek az újságosstandok. Úgy látom azonban, hogy csökken a szexlapok konjunktúrája. A szexlapok helyét a standokon át fogják venni a gyereklapok, a képregényújságok, és fogadni mernék, hogy ugyanazok, akik ma szexlapokat adnak ki, nemsokára gyermeklapokkal kereskednek majd, mert ez is hiánycikk, ez is hatalmas üzlet. Úgyhogy az az ajánlatom a pornókiadóknak, hogy álljanak rá a gyermeklapkiadásra.

 

Lejegyezte: Kovács András Bálint


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/03 12. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4065