KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/szeptember
POSTA
• Veress József: Még egyszer a „kicsi, mérges öregúrról”
• Harmat György: Filmek és mozik
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmföldrajz Moszkva

• Dobai Péter: Oberst Alfred Redl
• Dobai Péter: Redl ezredes Részletek az irodalmi forgatókönyvből
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Trosin Alekszandr: A „hibbantak” dicsérete Tollvonások rezo Gabriadze arcképéhez

• Mezei András: Nemcsak Svájcban vannak Biglerek A csónak megtelt
• Takács Ferenc: Betegek, bolondok, magatehetetlenek Britannia Gyógyintézet
• Lukácsy Sándor: Szalma és csiriz Elcserélt szerelem
• Csantavéri Júlia: Tóparti történetek Vízipók-Csodapók
• Kézdi-Kovács Zsolt: Tiszta tekintet Közelítés Midzogucsi Kendzsihez
• N. N.: Midzogucsi Kendzsi a Magyar Televízióban bemutatott filmjei
• Kovács András Bálint: A gépfallosz és a kisember Párbaj. Változatok egy többértelmű allegóriára
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: Vidéki színészek
• Kulcsár Mária: Tűtorony
• Lalík Sándor: Eltűntek az élők közül
• Farkas Miklós: Gyilkos bolygó
• Lalík Sándor: Oktalan áldozatok
• Soós Péter: A néma front
• Ardai Zoltán: Tengerszem
• Lalík Sándor: Vigyázz, jön a vizit!
• Lajta Gábor: A festő felesége
• Kulcsár Mária: Álmodozás
• Vanicsek Péter: Feketepiac
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: A szegény tévé
• Bársony Éva: A felkiáltójel emberei Beszélgetés Radványi Dezsővel, a Dokumentumfilm Szerkesztőség vezetőjével
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A divatfotótól a filmrendezésig

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mambru elment a háborúba

Bikácsy Gergely

 

Többször is vége lett a spanyol polgárháborúnak. Először 1939-ben, aztán akkor (51-ben), amikor elszéledt az utolsó, még hegyekben bujkáló ellenállócsoport, aztán a 66-os nagy amnesztia után, amikor huszonöt éve rejtekhelyen vegetáló bujkálok másztak ki a napfényre. És legeslegutoljára vége lett 1975 novemberében, Franco halálakor. Fernando Fernán-Gómez filmje ekkor játszódik. A polgárháború önálló és nagy fejezet a spanyol filmtörténetben is, azzal a sajátos, bár talán törvényszerű fejleménnyel, hogy egyre több vígjáték, szatíra és tragikomédia születik e tárgykörben. (A fordulatot jelentő tömegsikerű filmet, Berlanga Harci tehén című komédiáját sajnos nem láthattuk idehaza). Fernán-Gómez, a spanyol film első számú színésze, rutinos színpadi és filmrendező: szatirikus tragikomédia az ő munkája is. A köztársasági hadsereg egykori tábori karmestere hiába bújik elő ’75 novemberében pince-rejtekéből. Családja ugyan először lelkesen ünnepelte, de arra a hírre, hogy most már a köztársaságiak, a „vörösök” hadiözvegyei is jogosultak a nyugdíjra, visszakényszerítik a pincébe. Fönt gazdagodnak, nézik a színes tévét, lent az éltes karmesterharcos önmagával beszélget, s csak egy fiú-unokája érti meg; vele végül szökésre határozzák el magukat. De a család felkutatja a felesleges nagypapát, aki a film utolsó kockáin egykori harci dobját verve menekül a halálba.

Mint Fernán-Gómez legtöbb filmje, ez is az a fajta alkotás, mely anekdotikus jellege miatt a történeten kívül nemigen tartogat más meglepetést. Humora, szelleme hol mulattató, hol kevésbé az, hol meglepő, hol lapos. A vén köztársasági zenészt maga Fernán-Gómez játssza: komikusán esendő, ijesztően taszító is tud lenni, érdekesebb színész, mint rendező.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/01 58-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4683