KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/október
• Zalán Vince: Történelmi ingajárat Együttélés
• Koltai Tamás: Falusi Siegmund és Sieglinde
• Hegedűs Zoltán: Vektoranalízis Krzysztof Zanussi filmjei
• Kovács István: A létezés harmóniájáért Krzysztof Zanussi
• N. N.: Krzysztof Zanussi filmjei
• Feuer Márta: A halál tartósít, az élet elemészt Gaál István – készülő operafilmjéről
• Zsugán István: Brácsaversenyek, nem pop-slágerek Beszélgetés Maár Gyulával
• Greskovits Béla: Meghasonlott humánum Ólomidő
• N. N.: Eseménynaptár Ólomidő
• Zoltai Dénes: Vadonlakók operamániája, fényben és ellenfényben Fitzcarraldo
• András László: Egy világtörténelmi erkölcsbotrány Eltűntnek nyilvánítva
• Szilágyi Ákos: A fonák tudat meséi Panelsztori
• Fáber András: Színházi jelenetek háborús időben Az utolsó metró
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Észak dél mellett Taormina
• Zsugán István: Új szerzők, fiatal nemzetek Locarno

• Bódy Gábor: A fantom elment – a fantom visszatér Luis Buñuel
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Borsalino
• Lajta Gábor: Anna és a vámpír
• Harmat György: A két rodeós
• Varga András: Kémek a lokálban Őrült nők ketrece II.
• Kapecz Zsuzsa: A repülő szélmalom
• Soós Péter: A szép ismeretlen
• Harmat György: Hüvelyk Panna
• Kapecz Zsuzsa: A Szervezet
• Greskovits Béla: Prof. Kuruzsló
• Varga András: A tagrifti csata
• Zsilka László: Csak egyszer szeretünk
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: Hatvanhat – tizenhatodszor Beszélgetés Bán Jánossal
• Koltai Ágnes: Kísérlet a túlélésre A Fiatal Művészek Stúdiójáról
TÉVÉMOZI
• Hegedűs Zoltán: Egy halálraítélt megszökött
• Bikácsy Gergely: Jeanne d’Arc

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Agymanók

Margitházi Beja

Inside Out – amerikai, 2015. Írta és rendezte: Pete Docter és Ronaldo del Carmen. Zene: Michael Giacchino. Gyártó: Pixar Animation Studios / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 100 perc.

 

Talán a (magyarul is) több kiadást megért Judy Hindley-féle Hogyan működik a test? nyitotta a 70-es években a mikrovilágot megszemélyesítő, ismeretterjesztő biológiakönyvek sorát, melyben sejt-katonák indultak harcba a baktérium-gonosztevőkkel az emberi test működésének illusztrálására, a 90-es években viszont a Herman’s Head sitcom már abba engedett betekintést, hogy a főszereplőt irányító, különböző színészek által eljátszott személyiségjegyek hogyan vetélkedtek az irányításért. A legújabb, hasonló ötletből (konkrétan a Disney 1943-as Értelem és érzelem című propaganda-rajzfilmjét felhasználva) készült Pixar-opusz a stúdió eddigi legambiciózusabb és egyik legszellemesebb vállalkozása, amelyben az animáció nemcsak a látványvilág megteremtésében, de a tudományt megtermékenyítő képzelet eszközeként is fontos szerepet kap.

A békés vidéki életből San Franciscóba költöző tizenéves Riley ugyanis az Agymanóknak nemcsak főhőse, de egyúttal „helyszíne” is, amennyiben kora kamaszkori érzelmi hullámzásait, gyors hangulatváltozásait nemcsak a kívülállók szemével, de az őt irányító főbb érzelmek (Derű, Undor, Majré, Bánat és Harag) dramatizált hétköznapi irányítómunkájaként is lekövethetjük. A memóriát is befolyásoló, az agy irányítópultja felett felváltva zongorázó, beszédes formájú (csillag, brokkoli, idegsejt, könnycsepp és tégla), egyedi színekkel (sárga, zöld, lila, kék és piros) és kompatibilis tulajdonságokkal felruházott „Érzelmek” enyhén hullámzó körvonala is expresszív: energiából összeálló, belülről gomolygó halmazállapotukra utal. Amit pedig együtt előadnak, az egyszerre szellemes és revelatív, mert Pete Docter-nek és csapatának olyan közismert és kínzó problémáinkra is van egy-egy elmés magyarázata, mint az, hogy miért nem tudunk szabadulni egy bizonyos idétlen reklám idétlen slágerétől, mire jó a szomorúság, mi lesz a sorsa gyerekkori képzeletbeli barátunknak, és egyáltalán: miért nem emlékszünk mindenre?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12356