KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/október
• Zalán Vince: Történelmi ingajárat Együttélés
• Koltai Tamás: Falusi Siegmund és Sieglinde
• Hegedűs Zoltán: Vektoranalízis Krzysztof Zanussi filmjei
• Kovács István: A létezés harmóniájáért Krzysztof Zanussi
• N. N.: Krzysztof Zanussi filmjei
• Feuer Márta: A halál tartósít, az élet elemészt Gaál István – készülő operafilmjéről
• Zsugán István: Brácsaversenyek, nem pop-slágerek Beszélgetés Maár Gyulával
• Greskovits Béla: Meghasonlott humánum Ólomidő
• N. N.: Eseménynaptár Ólomidő
• Zoltai Dénes: Vadonlakók operamániája, fényben és ellenfényben Fitzcarraldo
• András László: Egy világtörténelmi erkölcsbotrány Eltűntnek nyilvánítva
• Szilágyi Ákos: A fonák tudat meséi Panelsztori
• Fáber András: Színházi jelenetek háborús időben Az utolsó metró
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Észak dél mellett Taormina
• Zsugán István: Új szerzők, fiatal nemzetek Locarno

• Bódy Gábor: A fantom elment – a fantom visszatér Luis Buñuel
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Borsalino
• Lajta Gábor: Anna és a vámpír
• Harmat György: A két rodeós
• Varga András: Kémek a lokálban Őrült nők ketrece II.
• Kapecz Zsuzsa: A repülő szélmalom
• Soós Péter: A szép ismeretlen
• Harmat György: Hüvelyk Panna
• Kapecz Zsuzsa: A Szervezet
• Greskovits Béla: Prof. Kuruzsló
• Varga András: A tagrifti csata
• Zsilka László: Csak egyszer szeretünk
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: Hatvanhat – tizenhatodszor Beszélgetés Bán Jánossal
• Koltai Ágnes: Kísérlet a túlélésre A Fiatal Művészek Stúdiójáról
TÉVÉMOZI
• Hegedűs Zoltán: Egy halálraítélt megszökött
• Bikácsy Gergely: Jeanne d’Arc

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az utolsó jelentés

Herpai Gergely

Breach – amerikai, 2007. Rendezte: Billy Ray. Írta: Adam Mazer, William Rotko és Billy Ray. Kép: Tak Fujimoto. Zene: Mychael Danna. Szereplők: Ryan Phillippe (Eric), Chris Cooper (Hanssen), Laura Linney (Burroughs), Caroline Dhavernas (Juliana). Gyártó: Universal Pictures / Outlaw Pictures. Forgalmazó: Forum Hungary. Feliratos. 110 perc.

 

Ha az USA vonatkozásában a 2001-es évet említjük, mindenkinek a híres World Trade Center-féle merénylet jut eszébe. Pedig ebben az évben egy hasonló nemzetbiztonsági tragédia is érte az országot: ekkor kapták el Robert Hanssent, azt a magas rangú FBI-ügynököt, aki több mint húsz éven keresztül szivárogtatott ki információkat a Szovjetuniónak, az országnak ezzel hihetetlen károkat és több amerikai kém halálát okozva. Az utolsó jelentés Hanssen (Chris Cooper) elfogásának történetét meséli el egy fiatal ügynök, az FBI-fejes asszisztenseként dolgozó O’Neill (Ryan Phillippe) szemszögéből. A film műfaját tekintve pszichológiai kémhistória, és az áruló Hanssen viselkedéseinek okait próbálja kikutatni a „sírós arcú” Chris Cooper remek alakítása révén.

A készítők nagyon igyekeztek korrekten elmesélni a tényeket, ám emiatt át is estek a ló túlsó oldalára, a film a középső szakaszától kezdve leül. Miután meglehetősen hamar kiderül, hogy Hanssen kettős ügynök, túl sok meglepetést már nem tartogat a film, pusztán azt figyelhetjük, O’Neill és az FBI-os, CIA-s főnökei hogyan leplezik le közösen az árulót.

Az utolsó jelentés igazi elpuskázott lehetőség. Az még rendben van, hogy nem egy Al Pacino-Colin Farrel-féle, Beavatás szintű sokszorosan megcsavart spy thrillerrel van dolgunk – elvégre ez mégiscsak dokumentumtörténet –, de azért talán érdekesebb lett volna, ha Hanssen teljes kémkarrierjét kísérhetjük végig, egyenesen 1979-től, vagyis attól az időponttól, amikor először kezdett el titkos információkat küldeni a Szovjetuniónak. A filmből a kezdetek mellőzése miatt nem derülnek ki Hanssen valódi indítékai, elfogásának története meg eléggé banális a teljes sztoriban rejlő lehetőségekhez képest.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/05 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8992