KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/október
• Zalán Vince: Történelmi ingajárat Együttélés
• Koltai Tamás: Falusi Siegmund és Sieglinde
• Hegedűs Zoltán: Vektoranalízis Krzysztof Zanussi filmjei
• Kovács István: A létezés harmóniájáért Krzysztof Zanussi
• N. N.: Krzysztof Zanussi filmjei
• Feuer Márta: A halál tartósít, az élet elemészt Gaál István – készülő operafilmjéről
• Zsugán István: Brácsaversenyek, nem pop-slágerek Beszélgetés Maár Gyulával
• Greskovits Béla: Meghasonlott humánum Ólomidő
• N. N.: Eseménynaptár Ólomidő
• Zoltai Dénes: Vadonlakók operamániája, fényben és ellenfényben Fitzcarraldo
• András László: Egy világtörténelmi erkölcsbotrány Eltűntnek nyilvánítva
• Szilágyi Ákos: A fonák tudat meséi Panelsztori
• Fáber András: Színházi jelenetek háborús időben Az utolsó metró
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Észak dél mellett Taormina
• Zsugán István: Új szerzők, fiatal nemzetek Locarno

• Bódy Gábor: A fantom elment – a fantom visszatér Luis Buñuel
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Borsalino
• Lajta Gábor: Anna és a vámpír
• Harmat György: A két rodeós
• Varga András: Kémek a lokálban Őrült nők ketrece II.
• Kapecz Zsuzsa: A repülő szélmalom
• Soós Péter: A szép ismeretlen
• Harmat György: Hüvelyk Panna
• Kapecz Zsuzsa: A Szervezet
• Greskovits Béla: Prof. Kuruzsló
• Varga András: A tagrifti csata
• Zsilka László: Csak egyszer szeretünk
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: Hatvanhat – tizenhatodszor Beszélgetés Bán Jánossal
• Koltai Ágnes: Kísérlet a túlélésre A Fiatal Művészek Stúdiójáról
TÉVÉMOZI
• Hegedűs Zoltán: Egy halálraítélt megszökött
• Bikácsy Gergely: Jeanne d’Arc

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Elah völgyében

Schreiber András

In the Valley of Elah – amerikai, 2007. Rendezte: Paul Haggis. Írta: Paul Haggis és Mark Boal történetéből Paul Haggis. Kép: Roger Deakins. Zene: Mark Isham. Szereplők: Tommy Lee Jones (Hank Deerfield), Charlize Theron (Sanders), Jason Patric (Kirklander), Susan Sarandon (Joan), James Franco (Carnelli), Josh Brolin (Buchwald). Gyártó: Summit Entertainment / Blackfriars Bridge Films / Samuels Media. Forgalmazó: SPI International. Feliratos. 124 perc.

 

Amerika válságban van – üzeni a leköszönő USA-rezsimnek (no meg persze a soron következő választóinak) új filmjével Paul Haggis. Az író-rendezőtől eddig sem állt távol az USA-kritika: Ütközések című díjnyertes tablójában az össznépi gyűlölködés, a William Broyles-szal közösen jegyzett A dicsőség zászlajá-nak forgatókönyvében a mítoszteremtés és az amerikai hadi-PR került terítékre. Az Elah völgyében mindkettőből csipeget, a valós események inspirálta fikció kiindulópontja pedig sokban emlékeztet Costa-Gavras Eltűntnek nyilvánítva című opusára: egy veterán katonai bűnügyi helyszínelő (Tommy Lee Jones) keresi szintén katona fiát, miután a fiú Irakból hazatérve napokig nem ad életjelet magáról.

Haggis a bűnügyi szériák dramaturgiája mentén építi fel filmjét: JPG-fájlok, mobiltelefonra rögzített iraki képsorok, a háborús zónából intézett hektikus telefonok adnak támpontot a nyomozásban, lassan adagolt, kitartó munkával összegyűjtött információkból áll össze a Bűnügyi helyszínelőkön edzett nézők számára a kép: az ifjú katonát meggyilkolták. A csavar itt pusztán annyi, hogy Haggis szerint nem a ki, hanem a miért a lényegi kérdés. A politikai paraboláknál bevett séma szerint ugyanis a bűneset körülményeinek felderítése közben a mélyben megbúvó erkölcsi- és értékválság is felszínre kerül, miszerint egy igaztalan háború nem hőssé, hanem lelki nyomorékká teszi katonáit. Bár Haggis a kisemberek történetén keresztül, az iraki hadszínteret elkerülve adagolja a békepropagandát, filmje nem mentes a nagy szimbólumok használatától sem: a címbeli völgy az a hely, ahol Saul seregei csatarendbe álltak a Filiszteusok ellen, a film végén megfordított csillagos-sávos lobogó pedig olyan átfordult világrendre utal, amelyben nem tudhatjuk pontosan, Góliát vagy Dávid kezében van éppen a parittya. S ez a kérdés egyben a film legnagyobb erénye is.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9328