KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/november
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Lengyel filmhét
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Vicsorgó Arany Oroszlánok Velence
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Veress József: Az egyensúly keresése Magánélet

• Spiró György: A befejezetlen dráma Nyikita Mihalkov filmjei a televízióban
• Báron György: A „speciális visszaesés” Könnyű testi sértés
• Koltai Tamás: Megérkezett a revizor? Délibábok országa
• Kovács István: Történelmi misztériumjáték Beszélgetés Kardos Ferenccel
• Fábri Zoltán: Emlékezés Nádasdy László (1929–1983)
• Nemes Nagy Ágnes: Lovag-ábránd Excalibur
• Fogarassy Miklós: Utazások egy katonai szükségállapot mélyére Az út
• Barna Imre: Az utolsó t... Az utolsó tangó Párizsban
• Gyárfás Endre: Bölénynyúzók A vadnyugat népköltészete és a westernfilm
LÁTTUK MÉG
• Székely András: Az idő urai
• Koltai Ágnes: Portrék korhű keretben
• Takács Ferenc: A francia hadnagy szeretője
• Kapecz Zsuzsa: Rita asszony menyasszony
• Deli Bálint Attila: Az álarcos lovas legendája
• Zoltán Katalin: Röpke éjszaka
• Greskovits Béla: Csillaghullás
VIDEÓ
• Mihály Éva: Képmagnózgatásaink... Kerekasztal-beszélgetés a videó kulturális felhasználásáról
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Kis magyar lexikonográfia

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A rögbi és a lány

Loránd Gábor

 

Sajnálatos módon abszolút érdektelenségbe vész a rögbi-középcsatár Andrei históriája. Pedig kezdetben még őszintén szurkolunk neki, hogy négy barátnője közül (mindegyikük igen csinos) legalább az egyikben megtalálja a lelki egyensúlyt is nyújtó igazit. Később azonban egyre egykedvűbben nézzük nem különösebben izgalmas kalandjait, melyeket csak néhány logikai és jellemábrázolási bukfenc színez. A főhős ugyanis nem összetett, bonyolult, nehezen kiismerhető egyéniség, hiába próbál bennünket erről a rendező a figura rendszertelenül csapongó cselekedeteivel, gondolataival és érzéseivel meggyőzni. Nem nagyon értjük, hogy honnan jött és hová megy, mitől fél és mire vágyik – egyszerűen: mit akar ez a szimpatikus megjelenésű rögbis. Érzelmi zűrzavar, átmeneti sodródás az alvilág felé, munkahelyi ellentétek, konfliktus a barátságban: számtalan lehetséges fogódzkodó az alkotók számára. De egyiknél sem tudtak megállapodni. S így a néző sem tud igazán mire figyelni. Andreit tehát alighanem hamar elfelejtjük.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/09 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6979