KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/november
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Lengyel filmhét
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Vicsorgó Arany Oroszlánok Velence
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Veress József: Az egyensúly keresése Magánélet

• Spiró György: A befejezetlen dráma Nyikita Mihalkov filmjei a televízióban
• Báron György: A „speciális visszaesés” Könnyű testi sértés
• Koltai Tamás: Megérkezett a revizor? Délibábok országa
• Kovács István: Történelmi misztériumjáték Beszélgetés Kardos Ferenccel
• Fábri Zoltán: Emlékezés Nádasdy László (1929–1983)
• Nemes Nagy Ágnes: Lovag-ábránd Excalibur
• Fogarassy Miklós: Utazások egy katonai szükségállapot mélyére Az út
• Barna Imre: Az utolsó t... Az utolsó tangó Párizsban
• Gyárfás Endre: Bölénynyúzók A vadnyugat népköltészete és a westernfilm
LÁTTUK MÉG
• Székely András: Az idő urai
• Koltai Ágnes: Portrék korhű keretben
• Takács Ferenc: A francia hadnagy szeretője
• Kapecz Zsuzsa: Rita asszony menyasszony
• Deli Bálint Attila: Az álarcos lovas legendája
• Zoltán Katalin: Röpke éjszaka
• Greskovits Béla: Csillaghullás
VIDEÓ
• Mihály Éva: Képmagnózgatásaink... Kerekasztal-beszélgetés a videó kulturális felhasználásáról
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Kis magyar lexikonográfia

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Talaj nélkül

Miklósi Klára

Katy-Katerina, a csinos harmincas nő csehszlovák hazájában nem találja meg a számításait, Nyugat-Németországba disszidál. A vezérmotívum közhelyektől nem mentes témát ígér – a filmben még ennél is rosszabb történik.

Katy visszatérésének ugyanis nem elvi, hanem egészen konkrét okai vannak. A „szegény” disszidens főnöke szeretője lesz, egy-két konyak után titkos dokumentumokat szolgáltat ki pályakezdő és minden lében kanál volt egyetemi csoporttársának, és a végén csodálkozik, hogy kicsúszik a lába alól a „talaj. Belekeveredik egy látszólag politikai, valójában zsaroláson alapuló gyilkosságba. Ebből a helyzetből kell elmenekülnie. Csakhogy ilyen helyzetből a világon bárhol el kell menekülni, mi köze ehhez a disszidenséletnek, a honvágynak, esetleg a hazaszeretetnek?

A Talaj nélkül című csehszlovák film nem tudott egyértelműen sem stílust, sem tematikát, sem logikus cselekményt választani. Egyik szálból nem következik a másik, az egyik pillanat viszonylagos feszültségét sután hatástalanítja a másik erőltetett líraisága. Ezt a hangulati keveredést a film zenéje is okozza, olyan elmélázó, olyan merőben illusztratív jellegű, hogy sokszor kimondottan idegesítő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7875