KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/december
• Létay Vera: Neobarokk Mennyei seregek
• Szilágyi Ákos: Morbiditás és burleszk Kutya éji dala
• Bársony Éva: „Tiszta és balek hittel...” Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Varga F. János: Királygyilkosság Marseille-ben Beszélgetés Bokor Péter új filmjéről
• Deák Tamás: Kései barátság Huszárik Zoltán megidézése
• Takács Ferenc: Egy válság anatómiája? Az új angol filmről
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Költészet és retorika Santiago Alvarez filmjeiről
• Simor András: A dokumentarista legyen újságíró Budapesti beszélgetés Santiago Alvarezzel
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Sanghajtól Brazíliáig Figueira da Foz
• N. N.: Madeirai dokumentumok Az első nemzetközi filmrendezőtalálkozó
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: A hentessegéd
• Harmat György: Riki-Tiki-Tévi
• Ardai Zoltán: Álomvilág
• Gáti Péter: Flór asszony és két férje
• Deli Bálint Attila: Hózuhatag
• Deli Bálint Attila: Klute
• Gáti Péter: Aranygyapjú
• Bikácsy Gergely: A wilkói kisasszonyok
• Szentistványi Rita: Telitalálat
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A néző a képernyőn
• Nemes Nagy Ágnes: A folyt. köv. varázsa Kórház a város szélén
• Macskássy Kati: A rajzos trükkfilm szabadsága Utóhang Az animáció története című tévésorozathoz
KÖNYV
• Veress József: Klasszikusok öröksége Új szovjet filmkönyvekről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bálnalovas

Kis Anna

 

Niki Caro Új-Zélandon, autentikus, modern „törzsi” környezetben forgatta fesztiválkedvenc – elsősorban közönségdíjakat besöprő – dokumentum-mesefilmjét. Nem mintha a Bálnalovas akkora filmművészeti műremek lenne. Sok fontos és filmkészítésre érdemes kérdést jelölhetnénk meg főtémájaként, hisz az új-zélandi csemege helyenként festői képei kíséretében csakugyan változatos húrokat penget: az ősi tradíció küzdelmét a modern kor szellemével, generációk ütközését, a feminista harc, a női önmegvalósítás – és általában az önmegvalósítás – nehézségeit, felnövekedést és kiöregedést, a maori törzs kényszerű hanyatlását és nem utolsó sorban a közkedvelt bálnakérdést. Mégsem tudunk választani.

A Bálnalovas kiegyensúlyozott és mértéktartó film. Ami egyszerre válik előnyére és jelent hátrányt is: a nagy témákat ügyesen belemossa a hétköznapok ügymenetébe, és jótékonyan megspórolja nekünk a drámai csúcspontok könnyfakasztó crescendóit, ugyanakkor a néző 110 perc elteltével azon kapja magát, hogy bár nem unatkozott, de a rendkívül figyelemreméltó, 11 éves főhősnőn kívül másra nem nagyon emlékszik. És ezzel minden el is dőlt. A Bálnalovas Pai, a patriarchális hagyományokkal szembeszegülő, zord és megingathatatlan nagyapja tiltása ellenére törzsfőnöki címre törő maori kislány egész estés magánszáma. Ha ő, a maga kifinomult és elragadó személyiségével, természetes és mindvégig lebilincselő játékával nem volna, aligha érdekelné a fesztiválok közönségét oly igen a maori harcosok szemgúvasztása, vagy a nők küzdelmének újabb filmes megfogalmazása. Pai (Keisha Castle-Hughes) viszont van, egy személyben összefogja és leheletfinom hangszerelésben szólaltatja meg az összes fenti témát, és nem csak egy egész bálnasereget, de velük együtt a filmet is elviszi a hátán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/11 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1828