KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/december
• Létay Vera: Neobarokk Mennyei seregek
• Szilágyi Ákos: Morbiditás és burleszk Kutya éji dala
• Bársony Éva: „Tiszta és balek hittel...” Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Varga F. János: Királygyilkosság Marseille-ben Beszélgetés Bokor Péter új filmjéről
• Deák Tamás: Kései barátság Huszárik Zoltán megidézése
• Takács Ferenc: Egy válság anatómiája? Az új angol filmről
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Költészet és retorika Santiago Alvarez filmjeiről
• Simor András: A dokumentarista legyen újságíró Budapesti beszélgetés Santiago Alvarezzel
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Sanghajtól Brazíliáig Figueira da Foz
• N. N.: Madeirai dokumentumok Az első nemzetközi filmrendezőtalálkozó
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: A hentessegéd
• Harmat György: Riki-Tiki-Tévi
• Ardai Zoltán: Álomvilág
• Gáti Péter: Flór asszony és két férje
• Deli Bálint Attila: Hózuhatag
• Deli Bálint Attila: Klute
• Gáti Péter: Aranygyapjú
• Bikácsy Gergely: A wilkói kisasszonyok
• Szentistványi Rita: Telitalálat
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A néző a képernyőn
• Nemes Nagy Ágnes: A folyt. köv. varázsa Kórház a város szélén
• Macskássy Kati: A rajzos trükkfilm szabadsága Utóhang Az animáció története című tévésorozathoz
KÖNYV
• Veress József: Klasszikusok öröksége Új szovjet filmkönyvekről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bízzál bennem!

Koltai Ágnes

 

A szörnyek, a földönkívüliek és a programozott gyilkosok korában már-már szerethetjük ezt a kedvesen semmitmondó és nagyvonalúan csacska thriller-burleszket. Mert a Nadine, ez a bohókás krimi-retro a bűnügyi történet és a vígjáték vegyítésével feloldja a nézőben a gyilkosság utáni űrt. Itt az erőszak nem feltétlenül erőszakot szül, s a sérelmek sem kívánnak azonnali véres megtorlást.

A történet 1954-ben, a Texas állambeli Austinben játszódik, s úgy bonyolódik, mint a csöncsöngyűrű gyerekjáték: mindenki egy bizonyos képet keres, ami éppen nem annál van, akinek kellene. Öreg kocsik, lerobbant kisvárosi házak és életek díszítik a komikus képüldözést. Minden olyan ismerősen lepusztult, kisstílű, még a gyilkos szerepét magára öltő Rip Torn is csak amolyan hétvégi, műkedvelő gazembert játszik. Róbert Benton, aki a Bonnie és Clyde s a Rossz társaság forgatókönyvírójaként, illetve a Kramer kontra Kramer és a Helyek a szívben rendezőjeként megmutatta már, hogy tökéletesen ismeri a hollywoodi filmes észjárást, ezúttal a könnyed francia bűnügyi komédiákból merített. Láthatóan Philippe de Brocát tartja a legtöbbre, olyannyira, hogy halhatatlan poénját is kölcsönvette. Azt a kópésan otromba megjegyzést, amit Belmondo tett az Egy kínai viszontagságai Kínában című filmben, amikor félénk szolgája szóvá tette, hogy fél a hegy tetején, s majd kiugrik a szíve. A jó tanács, mint tudjuk, így szólt: „jól szorítsa össze a seggét”. Ezt az utasítást kapja a Nadine-t alakító Kim Basinger is, amikor egy ingatag létrán kell másznia. Hát ennyit az amerikai filmről, amely megmutatja szegény európai testvéreinek, hogy mi a sikeres mozi titka: végy egy jó ötletet mástól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/08 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4407