KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/december
• Létay Vera: Neobarokk Mennyei seregek
• Szilágyi Ákos: Morbiditás és burleszk Kutya éji dala
• Bársony Éva: „Tiszta és balek hittel...” Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Varga F. János: Királygyilkosság Marseille-ben Beszélgetés Bokor Péter új filmjéről
• Deák Tamás: Kései barátság Huszárik Zoltán megidézése
• Takács Ferenc: Egy válság anatómiája? Az új angol filmről
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Költészet és retorika Santiago Alvarez filmjeiről
• Simor András: A dokumentarista legyen újságíró Budapesti beszélgetés Santiago Alvarezzel
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Sanghajtól Brazíliáig Figueira da Foz
• N. N.: Madeirai dokumentumok Az első nemzetközi filmrendezőtalálkozó
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: A hentessegéd
• Harmat György: Riki-Tiki-Tévi
• Ardai Zoltán: Álomvilág
• Gáti Péter: Flór asszony és két férje
• Deli Bálint Attila: Hózuhatag
• Deli Bálint Attila: Klute
• Gáti Péter: Aranygyapjú
• Bikácsy Gergely: A wilkói kisasszonyok
• Szentistványi Rita: Telitalálat
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A néző a képernyőn
• Nemes Nagy Ágnes: A folyt. köv. varázsa Kórház a város szélén
• Macskássy Kati: A rajzos trükkfilm szabadsága Utóhang Az animáció története című tévésorozathoz
KÖNYV
• Veress József: Klasszikusok öröksége Új szovjet filmkönyvekről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A zsaru szava

Nagy Zsolt

 

Ha 1985 nyarán majd minden párizsi metróállomáson nem ötlött volna a szemembe az a gigant-poster, amelyen Alain Delon utánozhatatlan mosollyal egy tojásgránáttal labdázgat, – nos akkor azt is elképzelhetőnek tartanám, hogy a tavaly ősszel felcsapó véres franciaországi terrorhullám volt az ihletője az első számú szupersztár saját produkciójában készült filmjének. A Jose Pinheiro rendezte film közeli rokona a Charles Bronson főszereplésével készült, nálunk is bemutatott Bosszúvágy című, kétes értékű alműfajt teremtő mozidarabnak. Ha emlékszünk a televízió Delon-sorozatának filmjeire, különös dolgot tapasztalhatunk: mintha A szamuráj hidegvérű bérgyilkosa magára öltötte volna „egy egészen kicsi kispolgár”, Klein úr bőrét, hogy lánya erőszakos halála miatt érzett fájdalmában, önmagát jogon és erkölcsön kívülre helyezve nagyvárosi Ram-Dóként álljon véres bosszút a gyilkosokon. Azon a bandán, amelyik a lyoni rendőrség helyett önkényesen „tisztogat” a városban, homoszexuálisokat, kábítószereseket, prostituáltakat, kisstílű betörőket lövöldöz halomra. Az ügy kiderítésével megbízott, feltűnően csinos fiatal felügyelőnő pedig csak hősünknél ér el számottevő eredményt, nem pedig a nyomozásban, amely különösen nehéz olyankor – ahogy ezt olasz „rendőrség”-filmekből tudjuk –, ha a szálak magas helyre vezetnek. Tartós felindulásból, különös kegyetlenséggel, előre megfontolt szándékkal, bosszúvágyból elkövetett gyilkosságsorozatot élvezhet (vagy szenvedhet) végig a néző, ki-ki vérmérséklete és ízlése szerint. Delon nagyon jó színész, a gyászoló apát és a kegyetlen gyilkost egyformán hitelesen állítja elénk, de még bohócmaszkban (Belmondo-rivalizálás?) is megőrzi komolyságát, saját jól felépített és karbantartott mítoszát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/07 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5241