KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/január
POSTA
• Schéry András: A tangó társastánc

• Lukácsy Sándor: Történelmi handabanda Hanyatt-homlok
• Koltai Tamás: Tschikosch film Hosszú vágta
• Koltai Ágnes: Pesti Taigetosz
• Márton László: A Gumimegváltó E. T. (A Földönkívüli)
• Matos Lajos: A valószínűtlen lehetséges A tudományos-fantasztikus filmről
• Ágh Attila: Indiai történelem – kezdőknek Gandhi
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A maiak és Pasolini Mannheim

• Fáber András: Költő kamerával Jean Cocteau és a film
• N. N.: Jean Cocteau filmjei
• Deák Tamás: Álomfejtés Antonioni és Cocteau
• Karcsai Kulcsár István: Színes tintákról álmodott Emlékezés Ranódy Lászlóra
LÁTTUK MÉG
• Zsilka László: A zöld kabát
• Harmat György: Donald kacsa és a többiek
• Kapecz Zsuzsa: Gallipoli
• Varga András: Hé, élet!
• Peredi Ágnes: D. B. Cooper üldözése
• Csantavéri Júlia: Két fiú gitárral
• Ardai Zoltán: Bockerer
• Jakubovits Anna: A barátod akarok lenni
• Lalík Sándor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás
• Greskovits Béla: Vabank
• Gáti Péter: Kína-szindróma
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Magyar Általános Szórakoztató
• Szilágyi János: Mondják a másokét Beszélgetések tévébemondókkal
KRÓNIKA
• N. N.: Szijj Miklós (1936–1983)
• N. N.: Fifilina József (1926–1983)
KÖNYV
• Lajta Gábor: A jövő népművészete

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jófiú

Schubert Gusztáv

Ha Dennis, a komisz, akkor Henry, a „jófiú”, maga a Gonosz. Az angyalarcú Culkin-kölyök (Reszkessetek betörők I., II.) kifogyván a kártevőkből, harmóniai találékonyságát ezúttal az ártatlanokon gyakorolja. Előbb kisöccsét fojtja – féltékenységből? kíváncsiságból? – a fürdővízbe, aztán kishúgát csalja a vékony jégre, végül gyanakodni kezdő mamáját igyekszik magas sziklaszirtről a háborgó tengerbe taszigálni. Mintha csak Damien, az Omen kis ördögfattya kelt volna új életre.

Vagy mégsem egészen. Ebben a filmben már nincs semmi misztikus körítés a gyermeki gonoszság körül. Őszinte nyíltsággal árad belőle a gyermekgyűlölet. Derék missziós munka, legfőbb ambíciója leszámolni az ódivatú képzettel, miszerint a gyermek földre szállt angyal volna. Ne higgyünk a hamvas ártatlanságnak – sulykolja belénk a film minden egyes fordulatával –, a gyermek természeténél fogva szörnyeteg. A jó szülő gondos kertészként gyomlálgasson hát a gyermekkertben: dobja félre – mint itt – a férgeset. Igen bölcs tanács, ki ne hajlana rá mostanság, mikor egyre többet hallhat kilenc-tíz éves gyilkosokról. Reszkessetek gyerekek! És ha kedves az életetek, most az egyszer, el ne vonszoljátok mamátokat a matinéra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/03 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1083