KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/január
POSTA
• Schéry András: A tangó társastánc

• Lukácsy Sándor: Történelmi handabanda Hanyatt-homlok
• Koltai Tamás: Tschikosch film Hosszú vágta
• Koltai Ágnes: Pesti Taigetosz
• Márton László: A Gumimegváltó E. T. (A Földönkívüli)
• Matos Lajos: A valószínűtlen lehetséges A tudományos-fantasztikus filmről
• Ágh Attila: Indiai történelem – kezdőknek Gandhi
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A maiak és Pasolini Mannheim

• Fáber András: Költő kamerával Jean Cocteau és a film
• N. N.: Jean Cocteau filmjei
• Deák Tamás: Álomfejtés Antonioni és Cocteau
• Karcsai Kulcsár István: Színes tintákról álmodott Emlékezés Ranódy Lászlóra
LÁTTUK MÉG
• Zsilka László: A zöld kabát
• Harmat György: Donald kacsa és a többiek
• Kapecz Zsuzsa: Gallipoli
• Varga András: Hé, élet!
• Peredi Ágnes: D. B. Cooper üldözése
• Csantavéri Júlia: Két fiú gitárral
• Ardai Zoltán: Bockerer
• Jakubovits Anna: A barátod akarok lenni
• Lalík Sándor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás
• Greskovits Béla: Vabank
• Gáti Péter: Kína-szindróma
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Magyar Általános Szórakoztató
• Szilágyi János: Mondják a másokét Beszélgetések tévébemondókkal
KRÓNIKA
• N. N.: Szijj Miklós (1936–1983)
• N. N.: Fifilina József (1926–1983)
KÖNYV
• Lajta Gábor: A jövő népművészete

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A szabadság himnusza

Tosoki Gyula

Amazing Grace – angol–amerikai, 2006. Rendezte: Michael Apted. Szereplők: Ioan Gruffud, Albert Finney, Michael Gambon. Forgalmazó: Best Hollywood. 111 perc.

A máig javíthatatlanul gőgös nyugati civilizáció az elmúlt évszázadokban nagy leleményességet mutatott olyan technikák kifejlesztésében, melyek bizonyos népcsoportok megnyomorítását célozták. A rabszolga-kereskedelem például egyike a Nyugat (értsd: Nyugat-Európa és az Egyesült Államok) nagy találmányainak, amelynek részletei máig sokkolóak; a rabszolgajelölteket szállító hajók gyakran ötven–hetvenszázalékos halálozási rátával tették meg az utat Afrikától a célállomásig, ami önmagában véve sokat elárul az utaztatás viszonyairól.

A Nyugat nagy adóssága ennek a problémának a feldolgozása szélesebb közönséget is megcélzó filmeken, de azok a direktorok, akik megpróbáltak számot vetni a múlttal, ritkán jártak szerencsével. Spielbergtől például csupán egy hervadt kísérletre futotta e tárgykörben (az Amistadban – mi tagadás – a megszépítő messzeség volt a dramaturg), és a brit Michael Apted munkája is felemás lett. A szabadság himnusza mesterien szerkesztett és príma színészi gárdával dolgozó darab, amely egyúttal kiválóan alkalmas arra, hogy csillapítsa Nagy-Britannia kollektív lelkiismeret-furdalását. A film nem eléggé szókimondó: az abolicionista mozgalmat a XVIII. század utolsó harmadában beizzító William Wilberforce hőseposza meseszép sztori, de nem a múlttal való szembenézést, inkább a kínos részletek elkendőzését szolgálja. Akadnak ugyan nyersebb részletek is, egészében azonban egy hőseposzt látunk – a britek újfent megúszták.

Extrák: előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10930