KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/január
POSTA
• Schéry András: A tangó társastánc

• Lukácsy Sándor: Történelmi handabanda Hanyatt-homlok
• Koltai Tamás: Tschikosch film Hosszú vágta
• Koltai Ágnes: Pesti Taigetosz
• Márton László: A Gumimegváltó E. T. (A Földönkívüli)
• Matos Lajos: A valószínűtlen lehetséges A tudományos-fantasztikus filmről
• Ágh Attila: Indiai történelem – kezdőknek Gandhi
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A maiak és Pasolini Mannheim

• Fáber András: Költő kamerával Jean Cocteau és a film
• N. N.: Jean Cocteau filmjei
• Deák Tamás: Álomfejtés Antonioni és Cocteau
• Karcsai Kulcsár István: Színes tintákról álmodott Emlékezés Ranódy Lászlóra
LÁTTUK MÉG
• Zsilka László: A zöld kabát
• Harmat György: Donald kacsa és a többiek
• Kapecz Zsuzsa: Gallipoli
• Varga András: Hé, élet!
• Peredi Ágnes: D. B. Cooper üldözése
• Csantavéri Júlia: Két fiú gitárral
• Ardai Zoltán: Bockerer
• Jakubovits Anna: A barátod akarok lenni
• Lalík Sándor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás
• Greskovits Béla: Vabank
• Gáti Péter: Kína-szindróma
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Magyar Általános Szórakoztató
• Szilágyi János: Mondják a másokét Beszélgetések tévébemondókkal
KRÓNIKA
• N. N.: Szijj Miklós (1936–1983)
• N. N.: Fifilina József (1926–1983)
KÖNYV
• Lajta Gábor: A jövő népművészete

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Templom a dombon

Zalán Márk

Krugovi – szerb-német, 2013. Rendezte: Srđan Golubović. Írta: Melina Pota Koljevic és Srđan Golubović Kép: Alexandar Ilić. Zene: Mario Schneider. Szereplők: Alexandar Berček (Ranko), Leon Lučev (Haris), Nebojša Glogovac (Nebojsa) Gyártó: Film House Bas Celik / Neue Mediopolis Filmproduktion / La Cinéfacture / Vertigo/Emotionfilm / Propeler Film. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 112 perc.

Srđan Golubović harmadik nagyjátékfilmje sokadik példája annak, hogy a délszláv háború embertelen eseményei két évtized elteltével is kiapadhatatlan ihletforrásnak bizonyulnak a térség alkotói számára. A szerb rendező azonban konkrét csatajelenetek megidézése helyett egy kis bosnyák község tragédiájának elszenvedőire fókuszál, akik évek múltán sem képesek feldolgozni a rájuk ólomsúllyal nehezedő fájdalmas emlékeket. A valós történéseken alapuló film annak a szerb katonának a tettére építkezik, aki megakadályozta, hogy társai halálra verjék muszlim barátját, heroikus cselekedete azonban szörnyű következményekkel járt. Golubović egyik legnagyobb érdeme, hogy egészen filmje befejezéséig visszatartja az eset részleteit, és figyelmét azok életére összpontosítja, kiknek lelki sebei évekkel a tragédiát követően sem gyógyultak be. A Németországban letelepedett muszlim férfi, a szerb fővárosban dolgozó orvos és a faluszéli templomot két kezével építő édesapa súlyos döntések között őrlődik: érdemes-e még magukban tartani a múltbéli sérelmeket, vagy végleg zárják le azokat, és próbáljanak meg továbblépni? Vajon akkor is megéri-e jót cselekedni, ha annak végzetes hatásai lehetnek?

Golubović munkája nem kizárólag témaválasztása és elbeszélési technikája, hanem pazar képi világa, hangsúlyos helyszínei (a német külvárosi szürke panelek látványa ugyanolyan nyomasztó, mint a szerbeké), pontos párbeszédei és tökéletes színészválasztása miatt is figyelemreméltó darab. Átgondolt, mesterien szerkesztett mű, mely hétköznapi emberek sorsának tükrében vizsgálja egész nemzetek lelkiismeretét, bölcsen elkerülve a moralizáló és sablonos tételmondatokat. A Templom a dombon lebilincselő, erőteljes alkotás, mely ékesen igazolja, hogy a közelmúltról – különösen Európa közép-keleti és déli országaiban – nem ajánlott, hanem kötelesség beszélni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/10 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11683