KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/január
POSTA
• Schéry András: A tangó társastánc

• Lukácsy Sándor: Történelmi handabanda Hanyatt-homlok
• Koltai Tamás: Tschikosch film Hosszú vágta
• Koltai Ágnes: Pesti Taigetosz
• Márton László: A Gumimegváltó E. T. (A Földönkívüli)
• Matos Lajos: A valószínűtlen lehetséges A tudományos-fantasztikus filmről
• Ágh Attila: Indiai történelem – kezdőknek Gandhi
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A maiak és Pasolini Mannheim

• Fáber András: Költő kamerával Jean Cocteau és a film
• N. N.: Jean Cocteau filmjei
• Deák Tamás: Álomfejtés Antonioni és Cocteau
• Karcsai Kulcsár István: Színes tintákról álmodott Emlékezés Ranódy Lászlóra
LÁTTUK MÉG
• Zsilka László: A zöld kabát
• Harmat György: Donald kacsa és a többiek
• Kapecz Zsuzsa: Gallipoli
• Varga András: Hé, élet!
• Peredi Ágnes: D. B. Cooper üldözése
• Csantavéri Júlia: Két fiú gitárral
• Ardai Zoltán: Bockerer
• Jakubovits Anna: A barátod akarok lenni
• Lalík Sándor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás
• Greskovits Béla: Vabank
• Gáti Péter: Kína-szindróma
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Magyar Általános Szórakoztató
• Szilágyi János: Mondják a másokét Beszélgetések tévébemondókkal
KRÓNIKA
• N. N.: Szijj Miklós (1936–1983)
• N. N.: Fifilina József (1926–1983)
KÖNYV
• Lajta Gábor: A jövő népművészete

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A mentőcsapat

Varga Zoltán

The Rescuers – amerikai, 1977. Rendezte: Don Bluth, Milt Kahl, John Lounsbery, Wolfgang Reitherman, Art Stevens. Forgalmazó: BVHE. 75 perc.

Különleges helyet foglal el A mentőcsapat a Disney-animáció történetében. A Walt Disney halálát követő évtizedekben, a stúdió monopolhelyzetének meggyengülése során ez a bájos rajzfilm aratta a legnagyobb sikert, noha sem élénk reklámhadjárat, sem kiterjedt merchandise nem kísérte. A mentőcsapat lett a hattyúdala annak az animátor- és rendezőgárdának (a „kilenc öregúr”-ként emlegetett művészeknek), akik a klasszikus Disney-stílus kiérlelésében kulcsszerepet játszottak. Közülük Wolfgang Reitherman és – a bemutató előtt elhunyt – John Lounsberry a film rendezésében vett részt, míg Milt Kahl és Ollie Johnston egy-egy figurát animált: előbbi a Szörnyella DeFrászt megidéző intrikust, utóbbi az önportréként megformált idős macskát. A hatvanas évek eleje óta tervezett adaptáció Margery Sharp mesekönyveiből 1977-re készült el; a rajzfilm két kisegere a rágcsálók nemzetközi segítő szervezetének kötelékében vállalkozik arra, hogy egy palackba rejtett üzenet nyomába eredve megtalálják Pennyt, az elrabolt árva kislányt – a déli mocsárvidéken a hisztérikus Madame Medusa őt kényszeríti abba a barlangba, ahol kalózok kincse rejtezik. Földön, vízen, levegőben zajló kalandok kerekednek mindebből, mégsem a – mérsékelten izgalmas – kergetőzések és furfangos menekülések igazán megragadóak, hanem a főszereplő egérpár rokonszenves kettőse. Az óvatoskodó, babonás Bernard és a lelkes, bátor Bianca egymást kiegészítő ellentétei a karakteranimációt, a cselekményépítést és a humort egyaránt jól szolgálják. Bianca személyében a mentőszervezet magyar tagját (!) tisztelhetjük, akinek valóban Magyarországról elszármazott színésznő, a Macskarisztokraták anyacicáját is megszólaltató Eva Gabor kölcsönözte a hangját. A mentőcsapat a másodvonalbeli Disney-rajzfilmek közé tartozik – ott azonban az élbolyt erősíti.

Extrák: A film egyik betétdalának karaoke-változata mellett három kisfilm kapott helyet a DVD-n. A Disney-gonosztevőket nevetséges másfél percben felvillantó szösszenet mellett látható az 1952-es Vízi madarak Oscar-díjjal kitüntetett félórás természetfilmje, melynek csúcspontja Liszt Ferenc zenéjére vágja a madarak magányos és csoportos mozgását, repülését. A három vak muskétás 1936-os bizarr burleszkje pedig a fizikai törvényszerűségekre fittyet hányó rajzfilmgegek pazar példatára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13469