KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/január
POSTA
• Schéry András: A tangó társastánc

• Lukácsy Sándor: Történelmi handabanda Hanyatt-homlok
• Koltai Tamás: Tschikosch film Hosszú vágta
• Koltai Ágnes: Pesti Taigetosz
• Márton László: A Gumimegváltó E. T. (A Földönkívüli)
• Matos Lajos: A valószínűtlen lehetséges A tudományos-fantasztikus filmről
• Ágh Attila: Indiai történelem – kezdőknek Gandhi
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A maiak és Pasolini Mannheim

• Fáber András: Költő kamerával Jean Cocteau és a film
• N. N.: Jean Cocteau filmjei
• Deák Tamás: Álomfejtés Antonioni és Cocteau
• Karcsai Kulcsár István: Színes tintákról álmodott Emlékezés Ranódy Lászlóra
LÁTTUK MÉG
• Zsilka László: A zöld kabát
• Harmat György: Donald kacsa és a többiek
• Kapecz Zsuzsa: Gallipoli
• Varga András: Hé, élet!
• Peredi Ágnes: D. B. Cooper üldözése
• Csantavéri Júlia: Két fiú gitárral
• Ardai Zoltán: Bockerer
• Jakubovits Anna: A barátod akarok lenni
• Lalík Sándor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás
• Greskovits Béla: Vabank
• Gáti Péter: Kína-szindróma
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Magyar Általános Szórakoztató
• Szilágyi János: Mondják a másokét Beszélgetések tévébemondókkal
KRÓNIKA
• N. N.: Szijj Miklós (1936–1983)
• N. N.: Fifilina József (1926–1983)
KÖNYV
• Lajta Gábor: A jövő népművészete

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A számat figyeld

Harmat György

 

Egy lány szuperközeliben hallókészüléket tesz a fülébe: a film első képe exponálja a témát. Carla (egy cég fiatal előadója) készülék nélkül nem hall, szájról viszont kitűnően olvas. Így azt is megtudja, amit elhallgatnak előle: kollégái ki nem állhatják, csúnyának tartják. Pedig nem lenne az, ha nem járna-kelne leszegett fejjel, ha a magányosság, a kielégítetlenség, az állandó gyanakvás nem torzítaná keserű fintorba arcát. (Emmanuelle Devos mesterien formálja meg Carlát, César-díjat kapott érte.)

A lány asszisztenst vesz maga mellé: Pault, aki frissen szabadult a börtönből, rablásért ült. Izgalmas, ellentmondásos kapcsolat veszi kezdetét. Nem tudni, melyikük a kiszolgáltatottabb: a világéletében partnert nélkülöző, egy férfi figyelmére vágyó Carla, vagy újdonsült beosztottja, akinek ő ad munkát, ő szerez szállást. Mindkettejüket a másik köti a „normális világhoz”.

Miután a lány felhasználta Paul tolvajlási szakértelmét (saját igazságtalan hivatali mellőzöttségét orvosolandó), ahogy az várható volt, immár a fiún a sor, hogy hasznát vegye Carla különleges képességének. A szájról olvasás kiváló eszköznek bizonyul a rablók megrablására. Sajnálkozni kezdenénk, hogy bizony véres krimibe fordul az érzékeny lélektani dráma, ám a stílus változatlansága figyelemre int: talán nem az alkotók gondolkodnak sztereotípiákban, hanem mi. A bűnügy fordulatai ugyanabban a „folyamatos töredezettségben” (sok elsötétüléssel és kivilágosodással) tárulnak elénk, mint korábban a jellemábrázolás finom nüanszai. Ez szöget üt a fejünkbe: talán így hiteles. Talán kellett a kaland, főként pedig a pénz közvetítése ahhoz, hogy hőseink egymásra találjanak. Hogy áldássá váljék az átok.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2245