KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/január
POSTA
• Schéry András: A tangó társastánc

• Lukácsy Sándor: Történelmi handabanda Hanyatt-homlok
• Koltai Tamás: Tschikosch film Hosszú vágta
• Koltai Ágnes: Pesti Taigetosz
• Márton László: A Gumimegváltó E. T. (A Földönkívüli)
• Matos Lajos: A valószínűtlen lehetséges A tudományos-fantasztikus filmről
• Ágh Attila: Indiai történelem – kezdőknek Gandhi
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A maiak és Pasolini Mannheim

• Fáber András: Költő kamerával Jean Cocteau és a film
• N. N.: Jean Cocteau filmjei
• Deák Tamás: Álomfejtés Antonioni és Cocteau
• Karcsai Kulcsár István: Színes tintákról álmodott Emlékezés Ranódy Lászlóra
LÁTTUK MÉG
• Zsilka László: A zöld kabát
• Harmat György: Donald kacsa és a többiek
• Kapecz Zsuzsa: Gallipoli
• Varga András: Hé, élet!
• Peredi Ágnes: D. B. Cooper üldözése
• Csantavéri Júlia: Két fiú gitárral
• Ardai Zoltán: Bockerer
• Jakubovits Anna: A barátod akarok lenni
• Lalík Sándor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás
• Greskovits Béla: Vabank
• Gáti Péter: Kína-szindróma
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Magyar Általános Szórakoztató
• Szilágyi János: Mondják a másokét Beszélgetések tévébemondókkal
KRÓNIKA
• N. N.: Szijj Miklós (1936–1983)
• N. N.: Fifilina József (1926–1983)
KÖNYV
• Lajta Gábor: A jövő népművészete

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Azt mondják, baleset

Kapecz Zsuzsa

 

Nathalie Delon, aki patinás nevet és múltat szerzett magának a francia filmgyártásban, most egy elfogulatlanul egy személyre szabott produkcióval jelentkezik. Gátlástalanul uralja a filmvásznat, és ez nem is volna baj, ha legalább egy területen nyújtana valami eredetit – akár mint író, akár mint rendező, akár mint színész. A lassú tempójú, érzelgős történethez egy kisgyerek műtét közben bekövetkezett halála szolgáltatja az ürügyet, de a felelősségkeresés helyett csak önismétlésekbe fulladó lelkizés az eredmény. A jelenetek többsége a fiát elvesztő orvosfeleség és a Gábriel arkangyalként mellészegődő fiatal zenész kettősére épül. Inkább ízléstelen, mint felkavaró, hogy az apropó egy gyermekhalál. Zavaró az is, hogy Nathalie Delon, ha már önálló gondolatokat nem tudott felmutatni, szívesen ötvözte össze másokét. Kár, hogy az író-rendező Nathalie Delon megelégedett annyival, amennyit a felszínes megközelítés kíván, mert a szín- és arányérzékkel kiválasztott helyszínekből és tárgyakból kiderül, hogy van képi ízlése. Talán egyéni stílusa is van, amikor lerázza magáról az erőszakos idegen hatásokat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/03 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5890