KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/január
POSTA
• Schéry András: A tangó társastánc

• Lukácsy Sándor: Történelmi handabanda Hanyatt-homlok
• Koltai Tamás: Tschikosch film Hosszú vágta
• Koltai Ágnes: Pesti Taigetosz
• Márton László: A Gumimegváltó E. T. (A Földönkívüli)
• Matos Lajos: A valószínűtlen lehetséges A tudományos-fantasztikus filmről
• Ágh Attila: Indiai történelem – kezdőknek Gandhi
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A maiak és Pasolini Mannheim

• Fáber András: Költő kamerával Jean Cocteau és a film
• N. N.: Jean Cocteau filmjei
• Deák Tamás: Álomfejtés Antonioni és Cocteau
• Karcsai Kulcsár István: Színes tintákról álmodott Emlékezés Ranódy Lászlóra
LÁTTUK MÉG
• Zsilka László: A zöld kabát
• Harmat György: Donald kacsa és a többiek
• Kapecz Zsuzsa: Gallipoli
• Varga András: Hé, élet!
• Peredi Ágnes: D. B. Cooper üldözése
• Csantavéri Júlia: Két fiú gitárral
• Ardai Zoltán: Bockerer
• Jakubovits Anna: A barátod akarok lenni
• Lalík Sándor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás
• Greskovits Béla: Vabank
• Gáti Péter: Kína-szindróma
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Magyar Általános Szórakoztató
• Szilágyi János: Mondják a másokét Beszélgetések tévébemondókkal
KRÓNIKA
• N. N.: Szijj Miklós (1936–1983)
• N. N.: Fifilina József (1926–1983)
KÖNYV
• Lajta Gábor: A jövő népművészete

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem pasztellben

Vida János

 

Konfliktusok egész sora rejtőzik ebben a – képileg igen szép – filmben, csakhogy egyik sem bontakozik ki. Tulajdonképpen nem vígjátékot látunk, hanem érzelmes történetet arról, hogyan talál egymásra egy – a spanyol polgárháborúban harcolt – lengyel fiatalember, Marek, és egy cseh származású, de többnyire külföldön élő zsidó leány, Ida, a csehszlovákiai német megszállás idején. Hogyan bontakozik ki szerelmük, hogyan szakítják el őket egymástól, és milyen különös körülmények között találkoznak ismét a háború után. Mégis van a filmnek egy megindokolatlanul maradó vígjátéki felhangja. Nem a vidám, humoros jelenetek miatt – hiszen ezek csak még erőteljesebben érzékeltethetnék a bekövetkező dráma súlyosságát –, hanem azért, mert a főhősök egy komédia szereplőihez illő könnyedséggel viselik el a rájuk zúduló csapásokat, üldözöttségük emlékét úgy hordozzák csak magukkal, mint egy díszzsebkendőt. Az utolsó képkockáig is hiába várjuk Ida mindvégig talányos viselkedésének a magyarázatát. Maréknek pedig – aki semmilyen áldozattól sem riadt vissza, hogy szerelmével maradhasson, illetve viszontláthassa – meglepően kevéssé háborog a lelke, midőn megtudja, hogy a kényszerű elválásuk előtti éjszakán tőle fogant kisfiú az ő számára immár idegen családban él. Az alkotók nyilván ízléstelennek találták volna, ha tényleg tréfára veszik a háború okozta sebeket, s ebben igazuk van. Arra azonban nem futotta erejükből, hogy ne említsék, hanem ábrázolják is a fájdalmat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5983