KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/január
POSTA
• Schéry András: A tangó társastánc

• Lukácsy Sándor: Történelmi handabanda Hanyatt-homlok
• Koltai Tamás: Tschikosch film Hosszú vágta
• Koltai Ágnes: Pesti Taigetosz
• Márton László: A Gumimegváltó E. T. (A Földönkívüli)
• Matos Lajos: A valószínűtlen lehetséges A tudományos-fantasztikus filmről
• Ágh Attila: Indiai történelem – kezdőknek Gandhi
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A maiak és Pasolini Mannheim

• Fáber András: Költő kamerával Jean Cocteau és a film
• N. N.: Jean Cocteau filmjei
• Deák Tamás: Álomfejtés Antonioni és Cocteau
• Karcsai Kulcsár István: Színes tintákról álmodott Emlékezés Ranódy Lászlóra
LÁTTUK MÉG
• Zsilka László: A zöld kabát
• Harmat György: Donald kacsa és a többiek
• Kapecz Zsuzsa: Gallipoli
• Varga András: Hé, élet!
• Peredi Ágnes: D. B. Cooper üldözése
• Csantavéri Júlia: Két fiú gitárral
• Ardai Zoltán: Bockerer
• Jakubovits Anna: A barátod akarok lenni
• Lalík Sándor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás
• Greskovits Béla: Vabank
• Gáti Péter: Kína-szindróma
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Magyar Általános Szórakoztató
• Szilágyi János: Mondják a másokét Beszélgetések tévébemondókkal
KRÓNIKA
• N. N.: Szijj Miklós (1936–1983)
• N. N.: Fifilina József (1926–1983)
KÖNYV
• Lajta Gábor: A jövő népművészete

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az égő Barcelona

Iván Gábor

A magyar néző valószínűleg nincs olyan bensőséges viszonyban a katalán történelem késő-újkori fejezeteivel, hogy a film első percétől különösebb fennakadás nélkül tudná követni az eseményeket. A film nem is segít ebben, nem képes történelmi útmutatónak készült, s amivé végül összeáll, az inkább csak egy igen töredékes mozaik-eposz. Mégis, már az első perctől lebilincselő. Érzékeljük, ha még nem is értjük, hogy itt egy-egy ember kerül intim viszonyba a történelemmel. A film hétköznapi léptékkel méri fel és hozza közel roppant gazdagságát. S már nem is olyan zavaró, hogy a hiányzó részleteket nem tudjuk pótolni, hogy se az előzményeket, se a következményeket nem ismerjük, hogy a meglevő mozaik darabokat is idegenként forgatjuk, történelmi jelentőségüket megközelítően te tudjuk megbecsülni.

Egy magyar, de feltehetően bármilyen nemzetiségű nézőnek mégis igéző mozaikok ezek, hordozzák azt a tartalmat, mely összecseng, rímel és felesel saját tapasztalataival. Nem olyan rég játszotta a televízió az Októberi vasárnap című filmet. Az a bizonyos 1944-es őszi vasárnap ma már számunkra jelképek hordozójává vált. Azért említem épp ezt, mert a huszadik század első éveit megelevenítő filmben fájdalmasan és emlékeztetően fedezhető fel egy nép sorsáért felelős, de tőle idegen vezetők mindenkori „tettrekészsége”. Az égő Barcelona tablója ennél ráadásul jóval tágasabb. Néhány villanással tud hiteles és totális képet adni a proletariátus osztályharcának kezdeti, kusza, naiv és hősies időszakáról. A film nemcsak színes képekben, de képletesen is porig égeti a katolikus Spanyolország hazugságainak fellegvárait, a kolostorokat. S ez az eklektikus halmozás harmonikus, igaz és izgalmas filmmé áll össze.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7498