KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/január
POSTA
• Schéry András: A tangó társastánc

• Lukácsy Sándor: Történelmi handabanda Hanyatt-homlok
• Koltai Tamás: Tschikosch film Hosszú vágta
• Koltai Ágnes: Pesti Taigetosz
• Márton László: A Gumimegváltó E. T. (A Földönkívüli)
• Matos Lajos: A valószínűtlen lehetséges A tudományos-fantasztikus filmről
• Ágh Attila: Indiai történelem – kezdőknek Gandhi
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A maiak és Pasolini Mannheim

• Fáber András: Költő kamerával Jean Cocteau és a film
• N. N.: Jean Cocteau filmjei
• Deák Tamás: Álomfejtés Antonioni és Cocteau
• Karcsai Kulcsár István: Színes tintákról álmodott Emlékezés Ranódy Lászlóra
LÁTTUK MÉG
• Zsilka László: A zöld kabát
• Harmat György: Donald kacsa és a többiek
• Kapecz Zsuzsa: Gallipoli
• Varga András: Hé, élet!
• Peredi Ágnes: D. B. Cooper üldözése
• Csantavéri Júlia: Két fiú gitárral
• Ardai Zoltán: Bockerer
• Jakubovits Anna: A barátod akarok lenni
• Lalík Sándor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás
• Greskovits Béla: Vabank
• Gáti Péter: Kína-szindróma
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Magyar Általános Szórakoztató
• Szilágyi János: Mondják a másokét Beszélgetések tévébemondókkal
KRÓNIKA
• N. N.: Szijj Miklós (1936–1983)
• N. N.: Fifilina József (1926–1983)
KÖNYV
• Lajta Gábor: A jövő népművészete

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Akiket forró szenvedély hevít

Schéry András

„Játsszuk meg a bazárit!” – rikkantja el magát a kefélöbajnok kefe-vigéc. S neki is kezd, hogy megjátssza. A hatás azonban elmarad. Feltehetőleg azért, mert ő megjátszás nélkül bazári majom igazán, ő is, meg a „francia négyes” másik három csetlő-botló táncosa is, akik nem csúfak ugyan, csak közönségesek, nem is koszosak – bár ezért nem tenném tűzbe a kezemet –, s nem is gonoszok, csak éppen primitívek.

Nagy közönségsikereket és művészi érdemeket maga mögött tudó műfaj ízléstelen terméke ez az olasz komédia. Matrac-centrikus világnézeti alapról, haspárti szellemeskedéssel megy neki mindennek, ami – kinek ez, kinek az – szent lehet, arra az egyre ügyelve gondosan, hogy egyaránt (méghozzá híveik számával fordítottan arányos mennyiségben) jusson az „odamondogatásokból” a katolikus egyháznak és a kommunista pártnak. S míg a hitvesi félrelépések slafrokerotikájú jelenetei váltogatják egymást, a film sorra megfricskáz és lepöccent magáról jó néhány „magas” témát – ha nem értjük, röhögjük ki alapon: szakszervezeti harcok, sztrájkok, a délvidékiek emigrációja, a család és a házasság válsága, a női egyenjogúság – minden annyira a helyére kerül, hogy csak úgy nyekken.

Nevessünk csak teli szájjal azon, hogy milyen jópofán handabandáznak, disznólkodnak az olaszok (hiába, tudnak ezek élni, a munka, az persze büdös nékik) a napfényes Itáliának ebben a büdös ipari háromszögében – amelyet ugyan épp mostanában nyilvánítottak kiemelten terrorizmus-veszélyes övezetté; alhol a legélesebbek a szakszervezeti harcok; ahol a legkiélezettebben érződik az országon belüli emigráció problémája; ahol… De elismerem, jogtalan ez a gyomorbajos reklamálás. Hiszen megmondták a film elején: ez a kis falu annyira a közepén van a háromszögnek, hogy onnan már nem is látni semmit. És így ugye mindjárt más. Így már játszhatjuk nyugodtan tovább a bazárit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7940