KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

G-man filmek

Gengszterosztag

Felnőni a feladathoz

Sepsi László

Karcos zsarudráma vagy korhű bűnmozi helyett Ruben Fleischer a műfajparódiát és a retró-akciófilmet választotta.

Wes Anderson vagy az Apatow-istálló árnyékában Ruben Fleischer kétségkívül a Peter Pan-generáció filmeseinek másodvonalába szorult, hiába volt első egészestés munkája (Zombieland) egyértelmű anyagi és kritikai siker. A több tucat kisfilmet, reklámot és videóklipet jegyző direktor a tévés bérmunkák szamárlétráján kúszott fel a szélesvászonig, kisebb produkcióiban is vissza-visszatérve a felnőni képtelen huszonéveseket sújtó olyan drámai problémákhoz, mint egy randivacsorára szánt homárral kialakult bensőséges viszony (Lobster), a szakítás utáni sötét hetek lehetséges túlélési metódusai (The Hitman, Phonelog) vagy egy összeketchupozott sportcipőhöz kötődő megannyi nosztalgikus élmény (Courir: The Drop). Tisztes másodhegedűsként Fleischer legjobb pillanataiban groteszk humorral csípi el a huszonéves egzisztenciában ragadt tinilélek nyűgeit, ezekhez igazított zsánersémákban imponálva hasonszőrű közönségének – lásd a Zombieland csokivadász outsidereit vagy a 30 perc vagy még annyi se kisstílű heist-vígjátékát –, de hiába lehetett volna a Gengszterosztag biztos belépő az A-ligába, a habókos hipszterek kertvárosain kívül a rendező nem talált magára.

Ráadásul a sztárgárdával megtámogatott Gengszterosztag eleve erős mezőnyben indult: egyik oldalról a tavalyi Fékezhetetlen vidéki szeszcsempészeivel, a másikon a pedig a Gengszterkorzó Atlantic Cityjének alvilágával kellene konkurálnia, esélyeit pedig csak az növeli a huszadik század első felébe helyezett gengsztersztorikkal szemben, hogy a bűncézárok helyett a főhősként manapság ritkábban vászonra vitt korabeli bűnüldözőkre koncentrál. A Mickey Cohen nyomába eredő, különcökből verbuvált elitosztag története a zsánerindító G-men-t és az Aki legyőzte Al Caponét használja sorvezetőként, előbbitől megörökölve a propagandafilmbe illően egydimenziós karaktereket, utóbbitól pedig DePalma stilizációs kényszerét, annak cizelláltsága nélkül. Bár a szabadosan kezelt Cohen-legendárium és Fleischer állandó témái kevés egyértelmű kapcsolódási ponttal bírnak – hacsak az ezúttal csekély invencióval vászonra vitt élhetetlen különctársaságot, illetve a komikus mellékkarakterként lébecoló Michael Peñát nem tekintjük annak –, a rendező érezhetően próbálta megszokott célközönségének ízléséhez szabni a makacs alapanyagot. Karcos zsarudráma vagy korhű bűnmozi helyett így a Gengszterosztag megragadt valahol a félkész műfajparódia és a súlytalan retró-akciófilm között, eltúlzott erőszakjelenetekkel (lásd a nyitányt) és élénk színekkel felidézve a reklámok és klipek hatásorientált ingerbombáit. Ebből a szempontból a Gengszterosztag olyasféle kudarc Fleischer pályáján, mint a szintén az MTV felől érkező Joseph Kahn Vas című motorosfilmje volt egy évtizeddel korábban: a sablonsztorit átható enyhe irónia és a rajzfilmszerű látványvilág arra elegendőnek bizonyul, hogy a film általa kilógjon fajsúlyosnak szánt zsánertársai közül, ám arra már nem, hogy a stílusgyakorlaton túlmutató markáns szerzői olvasat bontakozzon ki belőlük.

A Gengszterosztaggal mintha Fleischer öröktini hősei álmodtak volna maguknak férfias zsarumesét, amiből végül mégsem Szigorúan bizalmas vagy Közellenségek , hanem Dick Tracy kerekedett, némi áthallással a Roger nyúl a pácban-ra (lásd a vöröslő Emma Stone-t). Felnőttkor és a boldog kamaszévek határán téblábolva Ruben Fleischer filmje pont a két hozzáállás erényeit veszti szem elől – beérett mestermunkának még túl könnyed, de az ifjúkori zabolátlanság már kikopott belőle.

 

Gengszterosztag (Gangster Squad) – amerikai, 2013. Rendezte: Ruben Fleischer. Írta: Paul Lieberman regényéből Will Beall. Kép: Dion Beebe. Zene: Steve Jablonsky. Szerepelők: Sean Penn (Mickey Cohen), Josh Brolin (John O’Mara), Ryan Gosling (Jerry Wooters,), Nick Nolte (Parker), Emma Stone (Grace). Gyártó: Langley Park/Lin Pictures/Village Roadshow. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 113 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 39-39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11361