KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

2001: Űrodüsszeia

Szabó Adrienn

2001: A Space Odyssey – amerikai, 1968. Rendezte: Stanley Kubrick. Szereplők: Keir Dullea, Gary Lockwood, Leonard Rossiter. Forgalmazó: Warner Bros. 149 perc.

A sci-fi „keresztapjaként” számon tartott 2001: Űrodüsszeia nem csak témájával és formanyelvével jelölt ki határpontot a filmtörténetben, de a tér-idő élményét is addig nem tapasztalt dimenzióba emelte. Legfontosabb tematikai újítása az volt, hogy első ízben ábrázolta ember és intelligens gépe ambivalens viszonyát, azt a problémát, amely a műfaj későbbi darabjainak kulcsproblémája lett. Formanyelvében pedig – többek között – azzal hozott újat, hogy fő célját, a nézőnek a meditáció és a pszichedelikus élmények territóriumába utaztatását egy komplett absztrakt filmnek a cselekménybe építésével kísérelte meg, ami szabályos istenkísértést jelentett a hollywoodi iparban: a nevezetes Csillagkapu-jelenet az egyetemes filmtörténet egyik legnagyobb hatású szekvenciája lett.

A 2001: Űrodüsszeia Blu-ray-kiadásának extracsomagja audiokommentárt, fél tucat kisfilmet, egy hosszabb dokut, valamint terjedelmes interjúanyagot tartalmaz. A két főszereplő, Keir Dullea és Gary Lockwood közreműködésével készült audiokommentár nem túlságosan mély gondolatokkal teli, de érdekes kulisszatitkokat közöl, csakúgy, mint a Channel Four háromnegyed órás dokumentumfilmje, amelyből olyan kérdésekre kapunk választ, mint hogy honnan érkezett a hárommillió évet átívelő grafikai montázs ötlete (a combcsontról az űrhajóra vágás a bevezető rész végén), milyen leleménnyel oldották meg a lebegő toll felvételét (ez a jelenet még reprodukálásra is kerül) vagy kinek az ötlete volt HAL szájról olvasásának képessége. A kisfilmek közül a Kubrick vállán állva: 2001 öröksége nem különösebben izgalmas (Új-Hollywood krémje és Roger Ebert tiszteleg a „rendezők rendezője” előtt), az mindenesetre érdekes megállapítás, miszerint a 2001 volt az első sci-fi, amit komolyan vettek a nézők. Az űrutazás ábrázolásának úttörő jellegét, a technikai jóslatok érvényességét tárgyalja a 2001 próféciája című rövidfilm, míg a Mi van odaát?-ban Keir Dullea és Arthur C. Clarke az egyedül vagyunk-e az univerzumban dilemmáját feszegeti. Egy további – korabeli – doku a film készítésének technikai hátteréről szól (Mi rejtőzik a jövő mögött?). A kisfilmek közül a film látványvilágát bemutató a legizgalmasabb (2001: Trükkök és látványtervek), ebben egyrészt a vizuális effektusok élő legendája, Douglas Trumbull beavat a Csillagkapu-szekvencia készítésének rejtelmeibe, másrészt láthatunk egy kollázst a René Magritte és Chesley Bonestell világát idéző díszlettervekről. Sajnos, az extrákhoz csak angol, lengyel és kínai felirat van a korongon.

A lemez legbecsesebb „extrája”: a film meseszép, tűéles, kristálytiszta képe és az 5.1-es hang. Ha van film, mely a gyűjteménybe kívánkozik, akkor az Kubrick mesterműve. A zseni félelme, miszerint a legrémítőbb tény nem a világegyetem ellenségessége, hanem a közömbössége, a 2001-re biztosan nem érvényes tétel: a mai napig megkerülhetetlen alkotás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12237