KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Morgan

Soós Tamás Dénes

Morgan – amerikai, 2016. Rendezte: Luke Scott. Szereplők: Kate Mara, Anya Taylor-Joy, Paul Giamatti. Forgalmazó: GHE-Bontonfilm. 92 perc.

 

Az ember tervez, a gép meg végez vele. A mesterséges intelligencia-filmekből ismert ügymenet zajlik itt is, azzal a különbséggel, hogy a szintetikus DNS-ből kitenyésztett gépembert – az ötéves, de tizenötnek kinéző, dühkezelési gondokkal küzdő tinédzser Morgant – a tudósok a szüleiként nevelik; erőszakos kitörésének kivizsgálására érkezik a vidéki horrorkúriába a multicég kockázatkezelési tanácsadója. Ridley Scott fiának első filmjében nem az a kérdés, hogy emberré válhat-e az android, hanem hogy a szocializáció során mennyire tud felülemelkedni a természetén, és a megfelelő neveltetéssel eligazodni az emberi érzelmek kavalkádjában. Újat nem mond a film annak, aki látta az Ex Machinát (a Morgan stilisztikájában igen, rétegzettségében, iróniájában nem idézi Alex Garland remeklését), de izgalmasan tálalja az örök MI-kérdéseket – egészen addig, míg a rendező úgy nem dönt, hogy Tökéletes katonává képzi át ezt a Frankensteinbe oltott Hibridet, és az akciófilm véres módszerével zárja rövidre a válaszokat. Ezzel nemcsak az a gond, hogy Luke Scott nem veszi észre: feszültség az emberek és az érzelmeivel küzdő mesterséges intelligencia pszichológiai csatáiból fakad, hanem hogy akciót korántsem tud olyan hatásosan rendezni, mint vészjósló atmoszférát, és sután felépített és -snittelt verekedésekkel csapja szét a suspense-t. Kihagyott, de érdekesen kihagyott ziccer a film, ami után az ifj. Scottra és a Morgant hideglelős hatással játszó Anya Taylor-Joyra (A boszorkány) is érdemes lesz odafigyelni.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13065