KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Félix és Rose

Hungler Tímea

 

Kikent-kifent kozmetikus mesterszakácsba botlik a francia reptéren – nincs mese, ebből szerelem lesz. Igaz, ez már a stáblistából sejthető, elvégre filmünk főszereplőit Juliette Binoche-nak és Jean Renónak hívják (váratlan fordulatként ez utóbbi volna a mesterszakács). Ha a mozit Amerikában forgatják, és a főszerepet mondjuk Meg Ryan és Hugh Grant alakítja, már képben is volnánk: egy kis romantika, egy kis félreértés, egy kis szerelem, romcom pereg a vásznon.

Egy EU-komédia azonban nem hódol be olyan könnyedén a hollywoodi dramaturgiának, kapaszkodik rendesen a rögvalóságba: sztrájkol a francia légügy, Reno éppen egy müncheni temetésre tart, Binoche-t veri az élettársa, az első nagy egymásra találás pedig igazi franciákhoz méltóan zajlik, fehér asztal mellett két croissant és némi frissen köpült vaj társaságában.

A film rendezője Daniele Thompson, forgatókönyvíróként jegyzett már néhány vígjátékot (leghíresebb A házibuli volt), ráadásul 30 évvel ezelőtt a Jákob rabbi kalandjai címűben a reptér vonzáskörzetéből elszakadni képtelen szereplők kálváriáját is kijátszotta már. Binoche és Reno maximum a reptéri szálloda szobájáig jutnak el, legtöbb idejüket azonban várókban töltik, miközben a screwball comedy-k hagyományait követve heves szópárbajok közepette ismerkednek egymással.

Megnyugtatásul: a szépségápolás és a gasztronómia, az alsó(bb) középosztály és a felső(bb) tízezer, a nő és férfi végül egymásra találnak, a közbeeső időben pedig két tehetséges színész mesterségbeli tudásának legjavát beleadva próbálkozik azzal, hogy eladhatóvá tegyen egy közepes színvonalú vígjátékot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2345