KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Wasabi

Herpai Gergely

 

Jean Renót mindenki szereti… Ugyan nem nagyon változtat játékstílusán, de ez az egyetlen kaptafa is rengeteg nézőnek szimpatikus, így nem csoda, hogy Luc Besson ismét őt választotta legújabb akció-krimi-paródiájának főszereplőjéül. És ezzel az egy döntésével talán meg is elégedhetett, ugyanis alkotói géniuszának – enyhén szólva – még a szikráját sem lehet felfedezni a Wasabiban.

Besson emellett legújabb filmjét feltehetően valami hommage-félének szánhatta, mert Reno feltűnően hasonlít benne Jean-Paul Belmondo régi zsaruira és csirkefogóira, de sajnos a nagy Bebel néhol szórakoztatóan ripacskodó, néhol nagyon macho alakításához az utóbbi időben népszerű, deresedő francia sztár nem tudott felérni. Pedig nem is szegény Jean Renóban van a hiba, inkább az ostoba és hiteltelen forgatókönyv és a rosszul koreografált akciójelenetek (Besson, úgy látszik nem egy George Lautner vagy Jacques Deray…), gyenge poénok miatt süllyed a Wassabi B kategóriás mozik szintjére.

Ha ennyi még nem volna elég, akkor sikerült szinte tökéletesen elviselhetetlenné tenni a filmet az iszonyúan idétlenül, az anime rajzfilmek naiváihoz hasonló stílusban játszó Ryoko Hirosue alakításával. Pedig a japán lányok nem ilyen üresfejű, vihogó és sipítozó hisztérikák, mint ahogy maga Japán sem hotelszobákból, golfpályákból és játéktermekből áll. Ezt pedig biztosan Luc Besson is nagyon jól tudja…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/08 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2661