KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sakáltanya

Korcsog Balázs

 

Jerry Bruckheimer, a Flashdance producerének legújabb alkotása ismét a látványos, könnyed és szórakoztató filmek nézőközönségének kedvez: a Sakáltanya a nagysikerű zenés-táncos produkció folytatásának is tekinthető. Senkit se tévesszen meg a film – az angol eredetitől eltérően – hangzatos magyar címe (Coyote Ugly magyar fordításban – à la Gyalogkakukk – csúnya prérifarkast jelent): a filmbeli Sakáltanya nem egy krimi- vagy horrorprodukció, de nem is egy sivatagi (vagy préri-) show színtere, hanem egy meglehetősen extravagáns éjszakai szórakozóhely, egy kocsma valahol New York-ban. Violet (Piper Perabo), a kisvárosi lány arról ábrándozik, hogy sikeres dalszerző és énekesnő lesz. Apja (John Goodman), aki egyedül neveli őt, félti a nagyvárostól, így csak nehezen tud elszakadni lányától. Violet végül mégis New Yorkba költözik, ahol egy ideig demóival házal a lemezkiadóknál – persze mindhiába. Megismerkedik Kevinnel (Adam Garcia), aki persze a barátja lesz, és munkát is talál magának: coyote-girl, azaz felszolgáló-táncos-énekesnő lesz a már említett kocsmában. A boldog végkifejletig azonban még különböző, eredetibbnél eredetibb epizódok töltik ki a film idejét (a lányt kirúgják az állásából, szakít a barátjával, apja balesetet szenved), ám a végére persze minden sikerül és jóra fordul: Violet sikeres dalszerző és énekesnő lesz – ki hitte volna?!

A film egyetlen igazi telitalálata: az apa figurája John Goodman hiteles és komikus alakításában. Egyébként meg: sok zene, sok tánc, így csak azoknak ajánlható a produkció, akik fiatalos, zenés, táncos – és kissé romantikus filmet szeretnének látni a mozikban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3131