KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hiúságok máglyája

Koltai Ágnes

 

Szokvány amerikai ellen-karriertörténet a Wall Street (Tőzsdecápák) árnyékában; egy parvenu bank-zsúrfiú tündöklésének és unalmasán undok bukásának édes-keserű históriája. Éles társadalomkritikával persze. Mindenki megkapja a magáét, a bróker, az ostoba feleség, a butuska szerető, a gátlástalan politikus, a megvesztegethető ügyvéd és az alkoholista íróújságíró. Ez szinte már kötelező, ha amerikai regényről és annak filmes adaptációjáról beszélünk.

A zolai naturalizmust és a balzaci kritikai realizmust megirigylő Tom Wolfe Brian De Palma kezére adta három évvel ezelőtt írt, bestseller-lista vezető könyvét, s ebből a különös kézfogóból olyan film született, amelyből senki sem ismerhet magára. Ez nem a Kandirozott mandarinzselészínű áramvonal szellemesen csípős világa, s nem is Palma elegáns-intelligens filmnyelve. A Hiúságok máglyája képekkel illusztrált társadalmi kiáltvány Paul Fussel szellemében – afféle „bátor” bizonygatása annak, hogy igenis léteznek egymástól jól elkülönült osztályok Amerikában. Ám ami Fussel tudományos esszéjében (Osztálylétrán Amerikában) helyénvaló, az Brian de Palma filmjében iskolásán okoskodó.

A film hősei szociológiai kategóriák kacagó, síró, ordítozó megtestesítői, akik úgy viselkednek, beszélnek és buknak alá a megvetés pállott aurájába, mint a bábok. Drámaiatlanul tragikusak, akár ha a tengerparti verőfény vagy az óceáni tájfun színházi látképében lépnének fel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4181