KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hegylakó

Fáber András

A régi Skóciától a mai New Yorkig, 1536-tól napjainkig, évszázadokon és kontinenseken át hömpölyög a nagy huzakodás, csapkod a szörnyűséges csihi-puhi a Cannon-féle látványgyár új fantasztikus kalandfilmjében. A támadás, mint már annyiszor, ezúttal is főként felnőttes fantáziájú gyerekek és gyermeteg lelkű felnőttek ízlése és pénztárcája ellen folyik, költséget és fáradságot nem kímélve. Ezúttal is a Jó és a Rossz erői küzdenek egymással, s a tét ezúttal sem kisebb, mint az emberiség sorsa. Néhány kiválasztott Halhatatlan vív rettentő párviadalt – mindig karddal, mert mégiscsak van egy mód végezni az ellenféllel: ha levágják a fejét. „Csak egy maradhat!” – dörgik-süvöltik-recsegik oda egymásnak, miközben hegyek-völgyek rengenek, várak omolnak, villámok cikáznak. Az ázsiai sztyeppék neveltje, a kegyetlen Kurgan és a kemény karú, lágy lelkű skót arisztokrata-sarj, Connor Mac Leod öldöklő harcának végkimenetele nem kétséges: „megint a ruszki volt a gonosz” – mondta a moziból kijövet egy tini a film eszmeiségéről. A Történelem csak díszlet ehhez az infantilis apokalipszishez. „Ezerhétszáznyolcvanhárom… Mozart misét írt, léghajón a levegőbe emelkedtek a Montgolfier-testvérek, és Anglia elismerte Amerika függetlenségét” – festik a kort krajcáros alapon. A XVI. Lajos udvarába tévedt skót is lehetne olyan mulatságos, mint az a bizonyos jenki Artúr király udvarában. Sajnos nem az.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/01 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4872