KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Silverado

Nagy Zsolt

 

Lawrence Kasdan kisebb-nagyobb eltéréssel A hét mesterlövész történetét fogalmazza újra, csak éppen mesterlövészeinek számát négyre csökkentette.

A Silveradót akár a műfaj enciklopédiájának is tekinthetjük, hiszen megtalálható benne mindaz, amitől igazán western a western: pisztolypárbaj, kocsmai verekedés, lovas üldözések – a gyönyörű paripákon amúgyis előszeretettel időzik John Bailey kamerája –, békés telepesek és kegyetlen rablók, korrupt seriff és természetesen a négy, többé-kevésbé rokonszenves, de egyaránt belevaló revolverhős, akiknek hol szétváló, hol összefonódó története adja a film meséjét. A film első felében (miközben megismerjük az egyes hősök előtörténetét és ezekből adódó motivációikat, illetve azt, hogy valamiért mindannyian Silveradóba tartanak) úti kalandjaikat követhetjük nyomon, laza epizódokból építkezik a cselekmény. A gonoszok, kétkedők és gyávák elhullanak, hőseink pedig megérkeznek a tetthelyre, ahol úgy látszik, sorsuk végleg szétválik. Ám a városban uralkodó állapotok – a gazdag, bérgyilkosokat alkalmazó farmer önkénye a békés polgárokkal szemben, a rovott múltú seriff tudtával – még egyszer utoljára csatasorba állítják hőseinket, együtt indulnak a város ellen. S miután ki-ki leszámolt saját személyes ellenségével is, helyreáll a rend, mindenki újra saját útjára indul. A messziről jött ember igazságot szolgáltat, majd lovára kap és eltűnik, hogy máshol – mondjuk egy következő filmben – újra felbukkanhasson. Ezt a klasszikus alapképletet használja Kasdan is filmjében, ha nem is úgy, mint például Sergio Leone, de jó tempóérzékkel, igényesen, nagy sztárok nélkül. A Silverado egy a sok közül, de a jobbak közül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/04 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5561