KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A banda fogságában

Harmat György

 

A Lenfilm Stúdió produkciója 1946-ban játszódik, de pontosan olyan, mintha az 1917 utáni polgárháborúba vezetne minket. A film színhelyén ugyanis (a moldáviai határszélen fekvő Szlobodka faluban) alig egy évig volt szovjethatalom, majd megszállták a németek. A világháborút követően a volt földesúr vezette banda rettegésben tartja a lakosságot. Andrej Bologov komisszár Leningrádból érkezik, hogy rendet teremtsen. Aligha lehet kétséges bárki számára, milyen eredménnyel fejezi be küldetését a film végére.

A banda fogságában hibái típushibák: történelmi elemzésnek leegyszerűsítő, kalandfilmnek unalmas. Csak a régebbi sematizmushoz képest minősül érdekesnek az az ellentét, amely a megfélemlített falusiakkal szemben „a kemény kéz politikáját” alkalmazó tanácselnök és a megértő, bizalmat keltő komisszár között fennáll, természetesen csak egy ideig. Az alkotók törekednének egyfajta korlátozott összetettségre (halványan még A negyvenegyedik konfliktusa is felbukkan, mikor a főhős beleszeret az osztályellenség lányába), de művészi erő híján ez nem sikerülhet. Az olyan kalandtörténet pedig, amelyben két-két szereplő több alkalommal hosszú percekig folytat közhelyes beszélgetéseket egy beállításban, ritkán kelt izgalmat, legyen a történet bármilyen véres is időnként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6674