KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet

Pápai Zsolt

The Texas Chainsaw Massacre: The Beginning – amerikai, 2006. Rendezte: Jonathan Liebesman. Szereplők: Jordana Brewster, Taylor Handley, R. Lee Ermey. Forgalmazó: FHE Hungary. 87 perc.

 

A klasszikusok előzményeit bemutató prequelek többnyire nem sok jót ígérnek, gyakran nem egyebek annak demonstrálásánál, hogy új idők új undokai milyen kispályás technikákkal igyekeznek lehúzni még egy bőrt a témáról vagy – horrorfilmek esetében – a szereplőkről.

Első hallásra Tobe Hooper három évtizede született remeklésének prequelje sem kecsegtetett sok jóval, de szerencsére nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár az új darab a történetvezetéstől a felvonultatott típusok rajzáig lényegében Hooper filmjét, illetve annak 2003-as remake-jét ismétli, mégis izgalmas. Nem remake, inkább remix, az eredetit és annak újrafeldolgozását turmixolja össze, és ad hozzájuk új ízeket.

Részben amiatt vonzó, mert leleményesen aktualizálja a kultklasszikus politikakritikáját. Az Államok kül- és a belügyei egyaránt terítékre kerülnek: Jonathan Liebesman (A sötétség leple) rendező egyfelől – nyilvánvalóan Irakra kikacsintva – nyomatékosabbá tette a Vietnam-tematikát, mint Hoopernél volt, másfelől – a Bush-adminisztráció antidemokratikus törekvéseire utalva – seriffzubbonyba bújtatta a mészáros családfőt, és így vezényeltette le vele válogatott gusztustalankodásait (egyebek között egy Kubrick Acéllövedékének kiképzés-epizódjait is megidéző jelenetsort).

A film Hooper munkája mellett több szállal kapcsolódik annak remake-jéhez, nem véletlenül, hiszen az is, ez is Michael Bay produceri felügyelete mellett született. Elsősorban a szétszűrőzött és szemcsés, digitális fényeléssel alaposan utódolgozott képek, illetve a pattogó montázstechnika rokonítja a két darabot, ugyanakkor A kezdet néhány ponton felülüti a remake-et.

Újszerűbb a másolatnál. A remake rendezője, Marcus Nispel a Hooper kijelölte irányt követte azzal, hogy igyekezett a mészárszéki jelenetek számát a minimumra csökkenteni, és műve rémisztő jellegét az atmoszférateremtés frontján bevetett trükkökkel megalapozni, Liebesman viszont olyan erőszakorgiát vitt filmre, amely a kortárs borzalommozik világában is párját ritkítja: arcskalpolást, alkarnyúzást és térdből csonkolást kifejtettebben, derékban kettészelést, láncfűrészre nyársalást tapintatosabban szcenírozva mutat, és mindezt üdítően morbid humorral bolondítja. Szinte hihetetlen, hogy eközben képes kikerülni a travesztia és a paródia csapdáit. A gegekkel együtt is véresen komoly minden pillanat.

Extrák: magyar feliratos audiokommentár a rendezővel és a két producerrel; kimaradt és bővített jelenetek választható kommentárral; werk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9061