KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A gyilkos; A csalás

Csillag Márton

Murder; Skin Game – brit, 1930; 1931. Rendezte: Alfred Hitchcock. Szereplők: Herbert Marshall, Nora Baring; illetve Edmund Gwenn, Jill Esmond. Forgalmazza: Caesar Film International. 90 és 85 perc.

 

Hitchcock két korai hangosfilmje nem tartozik hazai remekművei közé, és azon munkák sorát sem gazdagítják, melyekben felismerhető a kézjegy. Mégis tanulságos darabokhoz van szerencsénk, mert bennük a rendező megalkotta a humornak és a drámának azt a sajátos elegyét, mely a későbbiekben is olyan életszerűvé tette filmjeit. Itt nincsenek bámulatos bűntények és suspense, vannak azonban korlátozott mozgásterű hús-vér figurák.

Az 1930-ban készült A gyilkos morális-művészi drámába hajló krimi, élénk ecsetvonásokkal megfestett társadalomrajz, a középpontban egy londoni színészkirállyal, aki önszántából folytat nyomozást a gyilkosság miatt halálra ítélt szubrettke ügyében. Sir John meg van győződve arról, hogy a kolleginája megölésével vádolt lány ártatlan, ezért egy álszíndarabot ír, hogy olvasópróbára hívja, és ezzel csőbe húzza a kenyerét trapézművészként, női dresszekben kereső gyanúsítottat. A film színházi kulisszák mögötti expozíciója izgalmas nyomozást ígér, a középrészt azonban Sir John erkölcsi tipródása tölti ki (a valóság eljátszása után végre alakítani akarja azt), a finálé pedig dosztojevjszkiji fordulatot hoz. Ha tetszik, sokrétű vagy éppenséggel zsánerek közt ingadozó darabbal van dolgunk, melynek erejét csökkenti, hogy a transzvesztita gyanúsítottat egyértelműen romlott, bűnre kész emberként mutatja be.

A gyilkoshoz képest az 1931-es A csalás nagyon kerek, színpadra termett alkotás, egy vidéki arisztokrata család és egy betolakodó iparos bőrre menő torzsalkodásának rövid, de annál intenzívebb története. A cselekmény kiemelt jelenetei tágas szobákban játszódnak vagy éppen egy kastély parkjának árnyékos szegletében, és az indulatok is először terjedelmes szónoklatok formájában szabadulnak el, és csak utána jönnek a tettek. Hitchcock kiváló színészekkel játszatja el a kerek, tanulságos történetet, melynek felmondása során kevésszer él újító filmes eszközökkel. Az egyik ilyen ritka jelenet a viszálykodás középpontjában álló földbirtok árverése, ahol a rendező a Zsarolásból ismert hangjátékkal erősíti fel a suspence-technikával felfűzött képsorokat, és emeli el filmjét a színházi közvetítések színvonaláról.

Extrák: előzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9214