KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Julie & Julia – Két nő egy recept

Tüske Zsuzsanna

Julie and Julia – amerikai, 2009. Rendezte és írta: Nora Ephron. Kép: Stephen Goldblatt. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Meryl Streep (Julia Child), Amy Adams (Julie Powell), Stanley Tucci (Paul Child), Chris Messina (Eric Powell). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 123 perc.

 

Ha gasztro-románcról van szó, az ételek (vagy azok elkészítése) iránti rajongás, minden esetben a szerelem, a szenvedély generálójává és kifejezési eszközévé válik, legyen szó a Csokoládé bonbon- és nugátterápiától megmámorosodott kisvárosáról, a Terítéken a nő érzékien tálalt, vágykeltő főzőleckéiről, vagy az Ízlések és pofonok romantikába fulladó konyhai vetélkedéseiről.

A legújabb tématárs némileg rendhagyónak számít a többi között, mivel valós eseményekre, illetve azok alapján készült könyvre (Julie és Julia – Kalandjaim a konyhában) épül. A dupla idősíkon mozgó történet két központi figurája egy napjainkban élő titkárnő és egy 50-es évekbeli háziasszony, akik a konyhaművészetben találják meg az önmegvalósítást. Julie Powell egy nap rájön, ki kell törnie a hétköznapok frusztráló sikertelenségéből és megmutatni, a benne rejlő tehetséget: elhatározza, hogy elkészíti gyermekkori főzőidolja, Julia Child szakácskönyvének 524 receptjét 365 nap alatt, kalandjait pedig blogon keresztül osztja meg a nagyközönséggel. Ezzel párhuzamosan az 50-es évek Párizsában szintén önkereső folyamat zajlik, Julia Child-é, aki a legkifinomultabb főzési fortélyok elsajátításától egészen egy saját receptkötet kiadásáig jut el, amelynek missziója megismertetni Amerikával a francia konyha ínyencségeit.

Minthogy mindkét szál hősének házassága az égben köttetett, a románcfelelősként ismert rendező és forgatókönyvíró, Nora Ephron pedig szándékosan hanyagolta a szerelmi vonalak cifrázását, az étel és a főzés ezúttal elsősorban a karrierépítés eszközévé válik, így izgalomnak megmarad a tetszhalott homárral való viaskodás és a Boeuf Bourignon elkészítése körüli viszontagságok. A Julie és Julia esetében a kiadós ízorgia is csak a külcsín tartozéka – szenvedély és konfliktusok tekintetében Ephron filmje leginkább egy békebeli teadélután izgalmaival vetélkedik.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9975