KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/március
POSTA
• Gosztonyi Péter: Gallipoli Olvasói levél
• Bajomi Lázár Endre: Cocteau körül Olvasói levél
• Fáber András: Válasz Bajomi Lázár Endrének

• Greskovits Béla: Reform-közvéleményre van szükség Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 2.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 2.
• Ardai Zoltán: Páholylakók Felhőjáték
• Koltai Tamás: Operettvalóság Bástyasétány hetvennégy
• Székely Orsolya: Hamlet a zöld gyepen Inna Csurikovával és Gleb Panfilovval beszélget Zolnay Pál
• Panfilov Gleb: Jeanne d'Arc élete Forgatókönyv-részletek
• Szilágyi Ákos: Az ikrek A Zenekari próba és A karmester
• Koltai Ágnes: A rock kis évtizede Emlékszel Dolly Bellre?
• Hegedűs Zoltán: A filmkritika janzenistája André Bazin
• Lajta Gábor: A szenvedély útja Sindo Kaneto filmjeiről
• N. N.: Sindo Kaneto filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Élethalálharc és melodráma Havanna
LÁTTUK MÉG
• Csantavéri Júlia: Átkozottak, szeretlek benneteket
• Szentistványi Rita: Szerelem receptre
• Barna Imre: Dühöngő bika
• Gáti Péter: Ezermilliárd dollár
• Schubert Gusztáv: Futásod véget ér
• Kovács András Bálint: Vámpír négy keréken
• Gáti Péter: Amit tudni akarsz a szexről (de sosem merted megkérdezni)
• Simándi Júlia: Kisvárosi fojtogató
• Farkas Miklós: Szupermodell
• Ardai Zoltán: Forróvérű kísértet
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kiről van szó? Faustus doktor boldogságos pokoljárása
• Zoltai Dénes: Egy veszedelmes ember Wagner
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Film és cselekmény

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pola X

Gervai András

 

Az amerikai Hermann Melville – akit sok kollégájához hasonlóan csak az utókor értékelt kellőképpen – kitűnő író volt: az elsők között szólt ember és társadalom viszonyának kérdéseiről, az egyén elidegenedéséről, s főleg az emberi psziché kettősségéről. Nálunk leginkább csak Moby Dick című tengeri kalandregényét, az ember és természet közötti küzdelem filozófikus allegóriáját ismerik. Leos Caraxé, az új francia film emblematikus alakjáé a kétes dicsőség, hogy felfedezte az amerikai író másfél évszázaddal ezelőtt született utolsó regényét, a széteső szerkezetű, nehézkes Pierre vagy a kétértelműséget. A nyolc éve, a Pont-Neuf szerelmesei bemutatása óta hallgatásba burkolózó, s most új filmmel jelentkező rendező a Pola X-ben ismét bebizonyítja: vonzódik a rejtélyes, misztikus történetekhez, az ekszcentrikus figurákhoz, a túlfokozott stilizációhoz, a szélsőséges, teátrális helyzetekhez. A vadromantikához. Melville művét szabadon kezelve egy mind nehezebben követhető, mindjobban összekuszálódó, zavaros mesét ad elő. Főhőse az anyjával jólétben, gondtalanul és láthatóan boldogan élő Pierre, aki második regényén dolgozik, s arra készül, hogy hamarosan elvegye szerelmét. Egy váratlan találkozás azonban fenekestül felforgatja életét: egy ismeretlen, zilált külsejű, akcentussal beszélő lány azt állítja magáról, hogy a féltestvére, ő is a korábban a Balkánon diplomatáskodott apától származik. Innentől Pierre egyre valószerűtlenebb helyzetekbe kerül, egyre különösebb dolgok esnek meg vele és körülötte. Életformát vált, s ezzel mintha személyiséget, identitást is cserélne. A normandiai kastélyból lepusztult külvárosi szállodába, kafkai hangulatú üzemcsarnokba, s a nagyváros barátságtalan, hideg, rideg közegébe kerül. Carax a romantikus, giccses, szürreális motívumok, fordulatok egész sorát vonultatja fel. Van itt minden: a nagy mű megírásával viaskodó, zseni-allűrökkel megáldott-megvert író, vérfertőző testvérszerelem, gyerekhalál, autóbaleset, megcsalt, megalázott szerető. Az egészből csak éppen a kompozíció átgondoltsága, többértelműsége, a gondolat ereje, a költészet sugárzása hiányzik. Míg Carax előző opusa megosztotta a szakmát és a közönséget is, a Pola X idegesítő kuszaságával, teatralitásával és szelíd unalmával egyértelmű – megérdemelten negatív – fogadtatásra számíthat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2939